Városháza.
Befelé haladva, ugyancsak a baloldalon áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 rhénes frtért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronynyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet újabban a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk, hogy a városi hivatalok mind nem férnek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kell elhelyezni. Tervbe van véve egy új városháza, a régi érdekes homlokzatnak a fölhasználásával. A földszintes épületrészben van még a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Az első év forgalma a következő volt: bevétel 68.530.30 K, kiadás 60.365.94, készpénz 8164.36; vagyon 56.764.36, teher 56.160; nyereség 604.36 K. 1883-ban a 20.000 koronás alaptőkét 200.000 koronára emelték. Az elmult 1909. évben a forgalom főbb tételei már a következők: összforgalom 142,125.501.84 K, bevétel 21,780.528.85, kiadás 21,673.493.16, betétek 7,966.652.24 K; mérlegszámla: 6,702.602.55 K vagyon és 84.911.88 K tiszta nyereség. A takarékpénztár vezérigazgatója Kökény Dezső dr. forrás
"A város központjában áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva, mely Nagykőrös egyik jelképe. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 ” rhénes ” forintért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronnyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A gyönyörű tornyot napjainkban felújították, és a zsindelyes tető régi- új pompájában tündököl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet később egy időre a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk volt, hogy a városi hivatalok mind nem fértek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kellett elhelyezni. A földszintes épületrészben működött hajdanán a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Ma ismét eredeti funkciójának megfeleően Városházaként múködik az épület, melyre a nagykőrösiek igen büszkék, azért óvják, védik a múlt egyik fontos szimbólumát." forrás
Ref. templom.
A városháza szomszédságában van a vasrácscsal övezett kert közepén álló ref. templom, előtte Kossuth Lajos szobrával, mely Tóth István debreczeni szobrász alkotása. A templom építési ideje ismeretlen, de a mint az egyes maradványok csúcsíves építési stílusából következtetni lehet, még jóval a mohácsi vész előtti időkből származik. Előbb a katholikusoké volt, majd a reformáczió elterjedése után a kálvinista hívek birtokába került. A templomot több ízben bővítették és tornyát átalakították; így legutóbb 1906-ban, a mely alkalommal a torony régi szép góth jellegét egészen elvesztette. A karcsún magasba emelkedő torony fönt zárt folyosóval van ellátva s mivel ez a város legmagasabb pontja, itt van a tűzőrség is. A ref. egyház két rendes és két segédlelkészt tart. forrás
 |
| 1899. |
***
 |
| Községi takarékpénztár, Városháza, Református templom 1900-as évek eleje |
***
 |
| 1911. Városház, Református templom, előtérben Bazsó Lajos üzlete (a képeslap saját kiadása) |
***
 |
| 1932. |
***
 |
| 1939. |
***
 |
| 1943. |
***
 |
| 1949. |
***
 |
| 1950. körül |
***
 |
| 1956. |
***
 |
| 1956.-ban feladott |
***
 |
| 1970-körül |
***
 |
| 1968. |
***
Az alábbi képeslap hátulja alkalmi bélyegzős - "100 éves a Nagykőrösi Arany János Általános Iskola", illetve a képeslap a "100 éves a képes levelezőlap" sorozatban jelent meg.
***
 |
| 1973. |
***
Az alábbi képeslap hátulján lévő szöveget Dr. Törös László írta
 |
| 1977. |
***
 |
1972.
*** |
 |
| 1977. |
***
 |
| 1978.(82?) |
***
Szovjet hősi emlékmű
A Tanácsháza (ma Polgármesteri Hivatal) előtti téren állították fel a Szovjet hősök emlékművét, emlékezve, hogy Nagykőröst 1944. november 2-án szabadították fel a szovjet csapatok. A szovjet címerrel sarló kalapáccsal és vöröscsillagal díszített emlékmű "típusterv", kisebb változtatással több ilyen található az országban.
Mint sok másik emlékművet az országban, ezt is ledöntötték az 1956-os forradalomban. Október 26-án a késő délutáni órákban kezdték meg a tüntetők a szovjet emlékmű ledöntését, amit este 7 órára fejeztek be. A ledöntött emlékmű darabjait a későbbiekben csak a robbantás után tudták elszállítani. Az emlékművet a forradalom után újraállították, de nem állt sokáig, 1969-ben lebontották, és a talapzatára helyezték Somogyi Árpád figurálisabb alkotását.
Felirat az emlékművön:
Örök hála
a szovjet hősöknek.
Ugyan ez oroszul is.
Fáklyavivő / Szabadság-szobor (1969. előtt Szovjet hősi emlékmű)
"Kecskeméti kórus Nagykőrösön
Nagykőröst 25 évvel ezelőtt, 1944. november 2-án szabadították fel a szovjet csapatok. Az évforduló alkalmából vasárnap emlékművet avattak az alföldi városban. Az emlékmű — Somogyi Árpád szobrászművész alkotásának — leleplezése után Pest megye, a ceglédi járás, a város tanácsai és pártbizottságai, valamint a magyar és a szovjet katonai alakulatok képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Az ünnepség után az Arany János Művelődési Házban kiállítás nyílt, amelyen Pest megye és a város felszabadulásának fényképes és írásos dokumentumait, valamint 25 éves fejlődését mutatják be. Délután Nagykőrös, Cegléd és Kecskemét kórusai léptek fél."
forrás
