KECSKEMÉTI UTCA

Kecskeméti-utca.

Visszatérve ismét a főtérre, közvetetlenül a ref. templom és Kossuth-szobor mellett a Szolnoki-utcza ágazik ki, ezzel derékszög alatt pedig a Kecskeméti-utcza déli irányban. Ez utóbbin elindulva, jobbról találjuk a községi polgári leányiskolát, mely a nagykőrösi nőegylet kezdeményezésére 1870-ben keletkezett, azonban mai jellegét és szervezetét csak több évi viszontagság után nyerte. Jelenleg az intézet 15.760 K költségbe kerül a városnak. Az utcza baloldali sarkán van a Gubody-telek, a hol az egykori postaház állott, mely mint láttuk a joggal együtt a Gubody-családé volt. Itt balra befordulva, tágas térre jutunk. Ezen a helyen volt valamikor az ótemető. Ugyanis a temető eredetileg közvetetlenül a templom mellett kezdődött, és idővel, a hogy jobban benépesült, mindíg kijebb húzódott, míg a fölszabadult belsőrészeket beépítették. Az ótemető helyén ma mintegy 30 kat. hold föl van parczellázva kertváros czéljaira és már van is rajta néhány csinos, villaszerű épület. A középen meghagyott térség, a mely most a sertéspiacz, az építendő második református templom helyének van szánva, melynek építési költségeire Kovács Lajos 48-as honvédhadnagy, az egyháznak több, mint 40 éven át lelkipásztora, 50.000 koronás alapítványt tett. forrás

Polgári Leányiskola 

Az 1840-es években Szigeti Warga János, a református líceum igazgatója sürgette a lányok elemi iskola utáni képzésének megoldását, “egy felsőbb leány-növelde” felállítását. 1868. évi 38. törvénycikk nyomán a “Jótékony Nőegylet” tagjai buzgólkodásának eredményeképpen készült el az első tervezet. 1869-ben a főpolgármester javaslatára 518-4189/1869. sz. alatt a polgári leányiskola alapszabályzata elfogadásra került. 1870. május 16-án ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét az intézmény működése. 1877. február 26-án a városi képviselőtestület határozatban erősítette meg “az iskolai törvény rendeletének megfelelő leányiskola felállítását.” 1877 novemberében, 35 növendékkel újraindult a tanítás. A továbblépés jelentős állomása az iskolaszék javaslatára 1651/1895. sz. alatti városi képviselőtestületi határozata értelmében (mai Mentovich u. 2. szám alatti) új iskolaépület emelése. 1905-ben került átadásra az esztétikus, a kor kívánalmainak megfelelő négyosztályos Polgári Leányiskola. Az iskola iránti érdeklődés megnőtt, stabilizálódott a tanulólétszám. Az iskola 1924-ben felvette a Lorántffy Zsuzsanna nevet. A kilenc tanárból és négy lelkészből álló tanári kar a tanügyi előírásoknak megfelelően oktatta-nevelte növendékeit. 1948-as államosítás után 8 évfolyamos iskola lett. Tíz nevelő közel 300 tanulót oktatott Székely Karola volt polgári leányiskolai igazgató vezetésével. Az 1948-as államosítás szétverte az addigi hagyományos működést. forrás

A polgári leányiskola 1877 őszén nyílt meg, eleinte két osztályos volt a képzés. 1905-ben a város áldozatkészségének köszönhetően egyemeletes, szép új épületbe költözött az akkor már 4 osztályos intézet. Az első világháború idején hadikórház működött a falai között. Csak 1920. áprilisában térhettek vissza saját otthonukba, a Mentovich utcai iskolába. A leánypolgári fenntartója a város volt. A szakmai felügyeletet a Szegedi Kerület Polgári Iskoláinak Királyi Főigazgatósága gyakorolta. 1923-ig Szurmó Ambrus, 1923-24 között Tóth Erzsébet, 1924-26 között Osváth Ferencné, 1926-tól pedig 29 éven keresztül Székely Karola volt az iskola igazgatója. 1924-ben Lorántffy Zsuzsanna nevét vették fel. A korszak elején 5 rendes tanár, 3 óraadó és 4 hitoktató végezte az oktató-nevelő tevékenységet. A pedagógusok munkáját a városi iskolaszék segítette, ellenőrizte. Az iskolaszék határozata szerint a kifogástalan magaviseletű és jó tanuló szegény lányok közül évente ketten teljes, öten pedig fél tandíjmentességben részesültek. Az iskola szertárainak felszerelése viszonylag gazdag volt, a könyvtárak állománya viszont 1926-ban minimális, a tanári 36 kötet, az ifjúsági mindössze 28 kötet volt. A segédkönyvtár 64 kötetből állt. 150 tanuló tanult az iskolában. A leánypolgárit sok alapítvány támogatta. A legtehetségesebb tanulók az Arany Önképzőkörben és a Törekvés Sportkörben tevékenykedtek. Rendszeresen szerveztek nyelvtanfolyamokat is, franciául tanították az érdeklődőket. 17 féle újság és folyóirat járt rendszeresen az iskolába, ezek közül sokat a tanulók is olvashattak. Az 1933-34. tanévre az iskolai szertárak és különösen a könyvtárak szépen gyarapodtak. A tanári könyvtár  1 256, az ifjúsági 791 kötetből állt. A növendékek száma 131 volt. 1937-től zeneoktatásra is lehetőség nyílt a polgári leányiskolában. A városi zeneiskola igazgatója, Járai Józsefné zongorára tanította az érdeklődőket. Az iskolában jó színvonalú oktatás folyt, a tovább tanulni kívánók jó eséllyel indulhattak a felvételi vizsgákon. Az 1942-43-as tanévben már 155 nyilvános és 35 magántanulója volt a polgárinak. A zenetanfolyamon 8-an, a gyorsíró tanfolyamon 33-an vettek részt, sokan tanultak németül és franciául. A tanári könyvtár 1 760, az ifjúsági 696 kötetre gyarapodott. A gazdag szertárak és az oktatófilmek rendszeres vetítése biztosította a megfelelő szemléltetést. 1935-től működött a Soli Deo Gloria kiskollégium, mely az erkölcsi, a hazafias és a hitbeli nevelést segítette. 1942. október 5-től 1943. július 17-ig az iskolában katonaságot szállásoltak el, majd kórháznak rendezték be. A rendes tanítás a háború alatt már nem tudott igazán folytatódni. forrás

A polgári leányiskola épülete 1904 és 1906 között épült Jeney Ernő városi mérnök tervei szerint. Jelenleg a Nagykőrösi Kolping Katolikus Általános Iskola működik benne. A Kecskeméti úti homlokzat két timpanonja alatt találhatók az épületdíszek. A bal oldali az elméleti oktatást szimbolizálja a könyvekkel és a háttérben látható földgömbbel, a jobb oldali pedig a gyakorlati oktatást jelképezi, hímzőrámával, rokkával és szövőkerettel. A homlokzat díszítése már a tervrajzon is szerepelt.  forrás

1906.

1928.

1960-62.

Mintakert. A Temető-utczán kifelé haladva, balról találjuk a Mocsy László-féle kúriát, a mely most Ádám László és neje Mocsy Francziska tulajdona, jobbról pedig Nemcsik Gusztáv gőzmalmát, mely 85 lóerős géppel és 13 munkással dolgozik. A Temető-utczától balra van az ú. n. Mintakert, mely 13 kat. holdon 1856-ban keletkezett; a városé és jelenleg a kertészeti egyesület tartja kezelésében. A kertben csinos épületek vannak, melyek a keletkezéskor a földmunkával együtt 28.000 koronába kerültek. A Mintakertet kezelő "Nagykőrösi gyümölcsészeti, borászati és szőlészeti egyesület." 1883-ban alakult, de már 1885-ben "Nagykőrösi Kertészeti Egyesület" lett a neve. Az egyesület mintaszőlő-, gyümölcs-, díszfa-, nemesfűz-, szőlővessző- és konyhakertészeti telepet tart űzemben, csemetéket nevel és árusít. A gyümölcsöt úgy értékesíti, hogy midőn egy fa termése megérett, a vasárnaponként tartani szokott árverésen a legtöbbet igérőnek eladja és a vevő a termést leszedi és hazaszállítja. Ugyanígy történik a csemegeszőlő-táblák termésével is. Mióta a Mintakert fönnáll, a város lakossága legnagyobbrészt itt szerezte be csemetéit.

A Téli Gazdasági Iskola megalakulása és fejlődése

1923-ban kérte a Nagykőrösi Gazdasági Egyesület a földművelésügyi minisztériumtól egy téli gazdasági tanfolyam létesítését. Ez a tanfolyam képezte a magvát a gazdasági iskolának. 1924. szeptember 19-én a földművelésügyi miniszter engedélyezte a téli gazdasági iskola létesítését.

"Az iskola célja az volt, hogy a tél folyamán a gazdaifjúság s általában a város dolgos életre készülő ifjúsága rendszeres tanítás útján, nyáron át pedig kertészkedők a különféle tanfolyamokon, városunk leányai és asszonyai pedig időről-időre rendezendő háztartási, gyümölcsbefőzési tanfolyamokon elsajátítsák a hasznos tudnivalókat. A kormány a jövő nyárra 2,5 milliárd K költséggel gazdasági iskolát építtet." Az iskola a város 21 kh-as mintakertjében épült, a nagykőrösi iparosok segítségével. 1929-re nem készült el, ekkor még a Szalay - Faragó-féle iskolában folyt a gazdasági oktatás. 1930. őszére azonban teljesen elkészült. Pest - Pilis - Solt - Kiskun vármegye egyetlen téli gazdasági iskolája volt. Feladata megfelelően szakképzett és kellő gazdasági műveltséggel bíró gazda ifjak nevelése volt. Az iskolában kisgazdák, középbirtokosok és bérlők fiai alapos elméleti és részben gyakorlati kiképzést nyertek. A két évfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók bármilyen mezőgazdasági szakiskola felső évfolyamán folytathatták tanulmányaikat. 50 növendék részére internátust készítettek. A tanárok egész évben mezőgazdasági szaktanácsokat adtak az érdeklődőknek. A tanítás időtartama 2 év volt. Mindkét évfolyam téli elméleti és nyári gyakorlati félévre oszlott. Nyáron a tanulók otthon gyakoroltak és a tanárok többször ellenőrző látogatásokat tettek. Az iskola 330 kötetes könyvtára tartalmazta a legkorszerűbb tankönyveket. Sajnos a nagykőrösiek részéről nagy érdektelenség nyilvánult meg, évente 3-5 növendék járt a városból az iskolába, ez a működés egész időtartamát jellemezte. Az iskola a háború éveiben befejezte működését. forrás

A m. kir. gazdasági téli iskolák szervezetének ismertetése

Olvasóink a közelmultban sűrűn érdeklődtek a gazdasági téli iskolák szervezete felől. Midőn alább ezeknek ismertetését adjuk, egyrészt az ő kérdésükre adunk feleletet, másrészt ezúton is fel akarjuk hívni gazdaközönségünk figyelmét ezekre az életrevaló, minden tekintetben a kisgazdaifjak életviszonyaihoz alkalmazott szakoktatási intézményekre. 

A gazdasági téli iskola gazdasági szakiskola és egyben továbbképző iskola is, melyben a gazda-ifjak két téli féléven át alapos elméleti képzést nyernek mindazon ismeretekben, melyekre egy kis- vagy középbirtok okszerű vezetésénél szükség van s ezen elméleti képzést az otthonukban töltendő két nyári félévi gyakorlatban az iskola tanszemélyzetének vezetése mellett kiegészítik.

Az iskola tartama a beiratkozástól a végbizonyítvány elnyeréséig 2 év.

Azonban a család az ifjú gazda 2 évi állandó távolléte folytán egyrészt a legfontosabb és legsürgősebb gazdasági munkáknál ép egyik legmegbízhatóbb munkaerejét nélkülözné, másrészt pedig az ifjú gazda könnyen elszokhatna az otthontól és az otthoni munkától.

Hogy e káros következményektől a szülők és a tanuló megkíméltessenek s a taníttatás is olcsóbb legyen: a tulajdonképeni elméleti oktatás csakis két téli félévére osztatik be s a tanuló csakis ezen időt (október 1-től április 1-ig, mely időszak a vidék gazdasági viszonyainak megfelelőleg módosít ható is) tölti az iskolában, míg a többit otthon a szülei gazdaságában a rendes munkával tölti el.

Az iskolában való tartózkodás és oktatás tehát oly időszakra esik, mikor kevés otthon a gazdasági munka s az ifjak elvonatnak a rájuk nézve káros szórakozásoktól, mint a korcsmázás, kártyázás stb. és tétlenség, munkátlanság helyett hasznosan művelődnek.

E szerint az iskola két osztályból áll: az alsó osztályból (első évesek) és felső osztályból (másodévesek). A tanuló az iskola alsó osztályában elméleti oktatásban részesül: október 1-től április 1-ig, mely után a gazdasági munkák elvégzésére szülei gazdaságába hazatér és ősszel: október 1-én ismét bevonul az iskolába elméleti oktatásra s a felső osztályban április 1-ig elvégzi a második évi tananyagot.

Minden téli félév végén a tanuló vizsgát tesz s midőn az alsó osztályt végző tanuló ősszel a felső osztályba visszatér: az általa otthon vezetett munkanaplóval és jegyzeteivel beszámol az otthoni gazdasági s más tapasztalatairól és munkáiról és bemutatja otthoni állatállományukról szerkesztett törzskönyvét. forrás

1942. jobb alsó képen a M. kir. téli gazd. iskola

1952. jobb alsó kép - Téli Gazdasági Iskola

.

"Az 1930-as évek elején a gazdasági helyzet nem kedvezett az építkezéseknek. Dezső Kázmér polgármester építési programjának köszönhetően városunk azonban több középülettel is gazdagodott. A Kecskeméti út elején épült fel az Adóhivatal, amiben később a gimnázium kollégiuma, illetve jelenleg általános iskola működik. A tervet Dr. Lux Kálmán budapesti okleveles építész készítette. A Rendőrkapitányság épülete Schulek János budapesti építész tervei alapján készült el 1931-ben." ...  Az újságcikkekben olvashatunk az 1930-as évek elején történt építkezésekről és a helyi iparosok foglalkoztatásáról. 80 százalékban nagykőrösi munkaerőt foglalkoztattak az építkezéseken! 

A régi képeslapokon jól láthatóak a korabeli állapotok. Levéltári jelzet: MNL-PML XV.7. Nagykőrösi építési tervek levéltári gyűjteménye T.4., T.103., T.258., T.270., XXXII.4. Képeslapok gyűjteménye. Nagykőrösi Híradó 1931, 1932." forrás Varga Ildikó FB, Élet a régi Nagykőrösön

Jobb felső képen az Államrendőrségi palota - 1939. előtt

***

***

1976.

...

.