Az aloldal szerkesztés alatt.
 |
| Széchenyi tér - Csirke piac/dinnye piac, Korona vendéglő - 1899. |
***
 |
| 1901. Arany J. lakóháza, amelyben nagykőrösi tanársága első évében lakott (1851-1852). "Ez az egyetlen képeslap Nagykőrösről, amellyel a sajtó több cikkben is foglalkozott. Kiadásakor, 1901. november 10.-én a Nagykőrösi Hírlapokban az alábbi kis hír jelent meg: Arany János egykori lakóházát Geszner Jenő lefényképeztette, s azt 5 példányban nagyszalonta Arany emlékegyesületnek is megküldte. A konkurens Nagykőrösi Újság két hét múlva így reagált: Egy pár héttel ezelőtt Geszner Jenő helybeli papír- és könyvkereskedő új képes levelezőlapot hozott városunkról forgalomba, a mely "Arany János lakóháza Nagy-Kőrösön" felirattal a régi főgymnasium lebontott pedellusi lakásának egy részletét tünteti föl. (...) Mi ezt az eljárást úgy a költő iránti kegyelet mint városunk jó hírnevét sértőnek találjuk. A kép ugyanis nem is eredeti fölvétel, hanem egy műkedvelő fotográfus fölvétele után készült hibás másolat, a mely az illető épület ajtaját megfordítva tünteti föl, de másfelöl - és ez a fődolog - az illető épület sohasem képezte Arany lakásának egy részét, mert az a nagy költő lakásához tartozó kamra volt." forrás: Rácz Péter: Üdvözlet Nagy-Kőrösről c. könyve |
***
 |
| Arany János lakóháza Nagykőrösön - egykorú metszet. 1957-es kiadású képeslap |
Arany harmadik, egyben utolsó nagykőrösi lakóhelye. Ebben a házban lakott Arany J. 1855-től 1860-ig, Budapestre költözéséig. A kép jobb sarkában látható emeletes épület volt a gimnázium, ahol tanított. Mikor később a gimnáziumot kibővítették, a lakóházat lebontották. |
***
 |
| Tánczterem / Aréna a Pálfájában 1905. |
"Nagykőrös 650. „Pálfájai födött táncz helyiség” A református gimnázium diákjai már az 1800-as évek elejétől majálist tartottak a város tulajdonában lévő parkerdőben. Délután fogatokon megérkeztek az előkelő családok a leányaikkal. 14-15 órakor kezdődött a sötétedésig tartó tánc mulatság. Sajnos többször előfordult, hogy a májusi eső elverte a táncot és haza távoztak a résztvevők. Ennek a kiküszöbölésére Sánta Béla főgimnáziumi tanár, városi képviselő beadványt nyújtott be a városi tanácsnak. „Tisztelettel indítványozom, hogy a tavaszi mulatságoknak oly kedves és üde helyén a községi Pálfája erdőben a lehető legkevesebb költséggel állandó födött, de oldalain szabad tánczhelyet készíttessünk. Nagy-Kőrösön, 1895. jún. 8-án. 1896-ban már a tervet is bemutatta és a hozzá kapcsolódó költségvetést is, amely 19 m hosszú és 14 m széles zsindelyes fedelű tánchelyiségre tett javaslatot. Ifj. Szabó János helybeli ácsmester 2443.04 forintért vállalta a kivitelezést. Ekkor Szabó Géza joghallgató, egykori gimnáziumi diák, először 1896-ban, majd megismételve társaival (8 egykori főgimnáziumi diák aláírásával), amelyhez megnyerte az iparos-gazdász fiatalok támogatását is (13 fő aláírásával), 1897. decemberében ismét beadta a födött tánchelyiségről szóló kérelmét a Városi Tanácshoz. A költségvetés még mindig nem engedte meg az aréna elkészítését, de jó úton haladt a megvalósítás. 1898-ban Faragó József okl. mérnök (egykori gimnáziumi diákunk) megtervezte az „arénát”. A Pálfája zsindellyel födött tánchelyiségét 1899. május 31-én ifj. Szabó János ácsmester 2649 forintot felépítette és átadta. Az aréna méretei: hossza: 18.20 m, szélessége: 15 m, magassága: 10,50 m. 60 cm magas emelvényen játszott a cigányzenekar. Padlózata fenyődeszka. A ruhatáron: 2-2 ablak. Az első nyári mulatságot 1899. június 4-én tartotta a városi tisztikar, amelyet, a polgármester Ny. Szabó Ferenc bérelt ki a munkatársai számára 20 forintért. Innentől kezdve az értékmegőrzés keretében történt bezárásig szolgálta az ifjúságot és a város polgárait. Talán megérjük még, hogy a „győzelmek tengerében” ez a csodálatos ács mestermunka megújul! Nem 100 milliókba kerülne, ha nem hagyták volna folyamatosan pusztulni! Egy jó ács kellene és szerintem megoldható a feladat. Amennyiben nem, elveszíti Nagykőrös egyik látványos műemlékét! Hálás emlékezéssel…(Köszönet a még működő levéltár dolgozóinak, akik a helyi anyag kutatásához segítségemre voltak!)"
Suba Lajos, 2018. december 13. forrás
***
1900-ban épült fel az Aréna a Pálfájában, szinte egyidőben a cifrakerti arénával. A közgyűlés ezt már 1898-ban elhatározta, miről az újság is hírt adott: "A Pálfájában fedett nyári tánczhelyiség lesz. Ezt határozta el a hétfői közgyűlés. Valahára megértük, hogy nem kell a legszebbnek, legverőfényesebbnek mutatkozó tavaszi és nyári napon aggodalommal rándulnunk ki a zöldbe, félve, hogy az esetleg nyakunkba szakadó eső elől nincs hova menekülnünk." (Rácz Péter)
***
"... Az 1899-ben épített, díszes ácsolatú, zsindelyes fedelű erdei tánchelyiség ugyanis az utolsó szálkáig eltűnt... A város tulajdonában álló parkerdőben (az ötszáz éves Pál fájáról elnevezett Pálfája-erdő Európa legnagyobb pusztai tölgyese) már az 1800-as években rendszeresen tartottak majálist, és sötétedésig tartott a táncmulatság, írja közösségi oldalán Suba Lajos nyugdíjas helyi iskolaigazgató, aki a nagykőrösi levéltár segítségével kutatta az Aréna történetét. Mivel többször előfordult, hogy a májusi eső elverte a táncot, Sánta Béla főgimnáziumi tanár, városi képviselő 1895-ben beadványt nyújtott be a városi tanácsnak: „Tisztelettel indítványozom, hogy a tavaszi mulatságoknak oly kedves és üde helyén a községi Pálfája erdőben a lehető legkevesebb költséggel állandó födött, de oldalain szabad tánczhelyet készíttessünk.” Az épületet végül 1899-ben építette fel ifj. Szabó János ácsmester 2649 forintért, június 4-én pedig a városi dolgozók meg is tartották benne az első nyári mulatságot. A faépület az ezredforduló környékére megrogyott, majd balesetveszélyesnek nyilvánították, és lezárták. A helyiek hosszú ideig reménykedtek benne, hogy helyrehozza az önkormányzat, de erre nem került sor. Végül a frissen megválasztott nagykőrösi képviselő-testület egyik első döntése alapján 2024 decemberében lebontották az erdei mulatót. ... az örökségvédelemért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium – a kulturális örökségért felelős miniszter döntése alapján – az erdei mulató műemlékké nyilvánításának előkészítését 2025. január 30-án, több mint egy hónappal a bontás után.... a Pest Vármegyei Kormányhivatal február 3-án a minisztériumi döntés alapján az erdei mulatót ideiglenes (két évig tartó, de meghosszabbítható) műemléki védelem alá helyezte...."
***
 |
| Möggy szállítása vasúton |
***
 |
| Ötszáz éves tölgyfa a Pálfája erdőben 1930. |
***
 |
| Fenyves részlet a Nagyerdőből 1930. |
***
Az első gőzmalom az 1860-as évek közepén IV. ker. Rákóczy utca 260. sz. alatt létesült. Tulajdonosa Kollársz Lajos volt. Az első nagykőrösi gőzmalom néven is emlegetet malom később Czirják László és M. Kovács Károly tulajdonába került. Ma már csak egy kisebb épület emlékeztet az egykori nagy malomra. (Suba Lajos) forrás
***
 |
| Esős időben, esernyős tömeg. Geszner Jenő kiadása 1911. |
***
 |
| Uborkavásár 1921. Eötvös tér |
***
 |
| 1911. Városház, Református templom, előtérben Bazsó Lajos üzlete |
Nagykőrösön 1876-ban kezdte el működését az első nyomda, Ottinger Ede létesítette. A századforduló idején nyílt a második, mely Bazsó Lajos tulajdona volt 1924-ig, ekkor eladta Dajka Lajosnak, aki a kis nyomdát hamarosan a környék egyik legnépszerűbb üzemévé fejlesztette. Itt nyomták eleinte a Nagykőrös és Vidéke c. lapot, majd a Duna - Tisza-közi Hírlapot. A Dajka nyomdában jelentek meg az Arany János-Társaság évkönyvei és egyéb kiadványai is. Erre a célra külön betűtípust vásárolta nyomdászmester. Szép illusztrációkat is készített. A nyomda a 2. világháború idején is végig működött. forrás
***
 |
| Főutca a református templomtoronyból 1910. |
***
 |
| Izraelita templom (zsinagóga) Németh Sándor kiadása, 1927. |
Zsinagóga (Rákóczi u. 21.). Molnár Lajos tervei alapján készült 1925-ben. Mellette áll a hitközség háza és az egykori zsidó iskola, melynek falán a gettó emlékére állított tábla látható. A Rákóczi és Patay utca sarkán álló eklektikus épület több építészeti stílus ízléses felhasználásával készült. A főhomlokzat jellegzetessége a hármas tagolás, az erős kiülésűn pártázatos főpárkány, a főbejárat feletti szamárhátíves mélyített faltükör és kétoldalt az emeleti karzatra vezetőlépcsőházak sztalaktit motívumos díszítése. Az utcával párhuzamos oldalhomlokzaton szamárhátíves falmezőben két szinten három-három ablak és sztalaktit díszítésű bejáratok. A tetőzet csúcsán tetődísz. A templombelső hagyományos kialakításún igényes kivitelezésű.
Az első zsidók a XVIII. század 80-as éveiben költöztek a városba. A legkorábbi írásos emlék 1794-ből való. 1846-47-ben 49, 1851-ben 840, 1941-ben 470 a zsidó lakosok száma.
Ma is működik a hitközség, fenntartja templomát, imaházát, hitközségi létesítményeit, rendezett temetőjét.
A zsinagóga Molnár Lajos tervei alapján készült 1925-ben. Mellette áll a hitközség háza és az egykori zsidó iskola, melynek falán a gettó emlékére állított tábla látható.
A Rákóczi és Patay utca sarkán álló, összhatásában leginkább art décoba hajló épület többféle stílus ízléses felhasználásával készült. A főhomlokzat jellegzetessége a hármas tagolás, az erős kiülésű pártázatos főpárkány, a főbejárat feletti szamárhátíves mélyített faltükör és kétoldalt az emeleti karzatra vezető lépcsőházak sztalaktit motívumos díszítése. Az utcával párhuzamos oldalhomlokzaton szamárhátíves falmezőben két szinten három-három ablak és sztalaktit díszítésű bejáratok. A tetőzet csúcsán tetődísz. A templombelső hagyományos kialakítású, igényes kivitelezésű.
Elérhetőség:
06-76/484-834
2750 Nagykőrös, Rákóczi u. 21.
A nagykőrösi templom a húszas évek „rejtőzködő” zsinagógáinak egyik tipikus példája.
1944-ben a zsinagóga része volt a helyi gettónak, ahová a magyar hatóságok a helyi zsidókat zsúfolták.
A háború után sikerült az épületet hitközségi tulajdonban tartani, a templom mai is működik.
Nagykőrösön már a 18. századból vannak nyomai a zsidó közösség létezésének. Szervezett hitközségi keretek a 19. század elejére alakultak ki, zsinagógát 1817–ben emeltek a helyi közbirtokosok anyagi segítségével. 1911–ben egy földrengés következtében olyan súlyosan megsérült az épület, hogy le kellett bontani. Az első világháború okozta nehézségek miatt az építkezéssel a húszas évekig várni kellett, ekkor vásárolták meg az zsinagóga telkét, a lebontott régi zsinagóga helyét pedig értékesítették.
Az első világháború és a forradalmak utáni időszakban komoly zsidó vallási reneszánsz bontakozott ki, melynek során a megnövekedetett igényeknek megfelelően új zsinagógákat építettek vagy a meglévőket kibővítették. Ugyanakkor az ekkor emelt zsinagógák egy része – válaszul a korszak antiszemita politikájára és közhangulatára - inkább „rejtőzködik”, mint az 1918 előtti nagy templomok: ezek az imahelyek telkek sarkában, sokszor falakkal vagy fákkal elfedve épültek.
Nagykőrösön az új zsinagógát helyi építész, Molnár Lajos tervezte. Az anyagi fedezetet gyűjtéssel, közadakozásból teremtették elő. Szinte a teljes közösség hozzájárult az új templom felépítéséhez az építési anyagok megvásárlásával vagy díjtalanul végzett munkával. A helyi Nőegylet jótékonysági kulturális rendezvények bevételeivel egészítette ki az összeget. Az építkezés két évig tartott, melynek során elkészült a ma is látható, hagyományos kialakítású zsinagóga. Frigyszekrényét és tóraolvasó emelvényét kovácsoltvas rács választja el a padsoroktól. A belső teret három oldalról galéria veszi körül, ahol további imahelyek találhatóak. Az épület felavatására 1925 augusztusában került sor, az avatás szertartását Hevesi Simon, a dohány utcai zsinagóga főrabbija végezte.
1944-ben a zsinagóga is része volt a nagykőrösi gettónak, ahova a magyar hatóságok a közösség mintegy 450 tagját bezsúfolták. A zsidókat június 16-17-én a kecskeméti gyűjtőtáborba, majd innen Auschwitz-Birkenauba hurcolták. A deportálásban és munkaszolgálatban mintegy 410 nagykőrösit öltek meg. A háború után a közösség újjáéledt és a zsinagógát is sikerült saját tulajdonában tartania.
Cseh Viktor
2023. október 19. csütörtök 12:58
Száz évvel ezelőtt, az 5684-es őszi nagyünnepeket követően, ros chódes chesvánkor (akkor 1913. október 11-én kedden) tették le a ma is működő nagykőrösi zsinagóga alapkövét.
Nagykőrös a vármegye egyik legrégebbi zsidó hitközségének otthona, ahol már 1778 óta szervezett formában működik a Szentegylet. Az első önálló zsinagógájukat 1817 őszén avatták fel, s a hagyomány szerint az országban először itt hangzott el magyar nyelvű szónoklat zsidó imaházban Krakauer Salamon rabbitól.
A régi zsinagóga az 1911-es tragikus nyáron pusztító földrengés áldozata lett, s ezután a helyi zsidók hétköznaponként a hitközség nagytermében voltak kénytelenek imádkozni, nagyünnepekkor pedig például a városháza tanácstermében gyűltek össze.
Neu Gyula, a hitközség akkori elnökének áldozatkészégének és lelkes társainak kitartó munkájának hála, bő évtizeddel a rombolás után az új imaházuk alapkövét is letehették. Ahogy a korabeli beszámoló fogalmazott: „megismétlődött a Tóra igéje: férfiak és nők, öregek és gyermekek versenyeztek az áldozásban”, mert bizony mindenki áldozott az új zsinagóga építésére, nem csak a városból és nem csak a zsidók, de a más felekezetekhez tartozók közül is.
Az alkalomra a városba utazott dr. Adler Illés, a pesti Rumbach utcai zsinagóga rabbija és dr. Borsodi József kecskeméti főrabbi is, akik szárnyaló szavakkal lelkesítették tovább a hallgatóságot. Az alapkőletétel után a közönség nagyobb része még kegyelet jeleként sétát tett a temetőben, ahová a korábbi zsinagóga elpusztulása óta már sok olyan hittestvérük került, akik szintén bőkezűen adományoztak Isten új nagykőrösi házának felépülésére.
A ma is szinte eredeti pompájában álló és gondos kezek által őrzött és működő nagykőrösi zsinagógát végül is 1925. augusztus 27-én avatták fel.
A Nagykőrösi Zsidó Hitközség
Postacíme: 2750 Nagykőrös, Rákóczi út 21.
Telefonszáma: +36 53/552-423
e-mail címe: nagykorosizsido@kozep-zsido.hu
A nagykőrösi zsinagóga első ismert rabbija Efraim Vecle volt, aki 1794-ben részt vett a hitközség létrehozásában és a XIX. század végéig folyamatosan alkalmaztak rabbit, de később anyagi okokból erre nem került sor, ezt követően rabbi- helyettesek működtek. A nagykőrösi zsinagóga rabbiszékét 2005-ean töltötték be újra, jelenleg Róna Tamás rabbi működik itt. A közel száztagú Nagykőrösi Zsidó Hitközséget a vezetőség irányítja, a hitközség elnöke Feldmájer Sándor, elöljárója Dr. Feldmájer Péter, pénztárnok dr. Steiner András, a nőcsoport vezetője Alba Mesulamné, az ifjúsági csoport vezetője Alba Mirjam. A Nagykőrösi Zsidó Hitközség a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének tagja és küldöttje dr. Feldmájer Péter. A Nagykőrösi Zsidó Hitközség tevékenységét a Klein Dezsőné Emlékalapítvány segíti, a kuratórium elnöke dr. Feldmájer Lea, tagjai dr. Feldmájer Györgyi és Alba Mirjam. Az adó 1 %-ának felajánlását a 0358-as technikai számra, illetve a Klein Dezsőné Emlékalapítvány javára, 18693836-1-13 számú adószámra hivatkozással lehet teljesíteni.
Az első zsidó imaház Nagykőrösön a mai Reviczky utcában ált, ez 1817-ig működött. Később ettől nem messze, a mai Csokonai utca elején alakítottak át egy lakóházat zsinagóga céljára barokk stílusban. Ez az épület az 1911-es földrengésben annyira megrongálódott, hogy le kellett bontani. Az új zsinagógát már 1914-ben megterveztette a hitközség, de a háború miatt felépítése meghiúsult. Végül 1925-ben avatták fel a képeslapon is látható, ma is működő zsinagógát, melyet Molnár Lajos nagykőrösi építészmérnök tervezett.
Forrás Rácz Péter: Üdvözlet Nagy-Kőrösről
Nagykőrös, rend. tan. város Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 28,701 lak. A zsidó hitközség alapjait a XVIII. sz. 80-as éveiben itt letelepedett zsidók vetették meg. Szájhagyomány alapján a Szentegylet már 1778. fennállott, de hogy már azelőtt is laktak ott zsidók, hiteles adatokkal nem bizonyítható. Az új jövevények megtelepedését nem akadályozta meg a hatóság, az első években alig is vett tudomást róluk és csak akkor figyelt fel, mikor már nagyobb számban áradtak be a városba. A véglegesen megtelepedett zsidókról 1798 ápr. 7. és 1808. Szent-András napján készített összeírást a városi hatóság. A második összeírás szerint Feiler Márton 26 év óta, Scheiber Ábrahám 25, Breiner József 24, Scheiher József 22, Flager József 20, Scheiber Salamon 20, Assinger Lőrinc 18, Fleischmann Ábrahám 14, Deutsch Jakab 5, Deutsch József 4 év óta lakott N.-ön. Az első összeírásban megemlített zsidók közül többen hiányoznak a másodikban. A többi között hiányzik Mandel Márton, aki pedig 40 évig a hitközség elnöke volt, továbbá Rothbaum Mózes, akinek ivadékai tekintélyes számban még ma is ott élnek. Az 1798-iki összeírás háromféle zsidókat különböztet meg: valóságos zsidó lakósokat, bevett lakos zsidókat és régen ott lappangó zsidókat. Valamennyi házalással és kalmárkodással foglalkozott, kivétel csak Feiler Márton, aki üveges volt. Az első letelepedők közé tartozik még Neu Jakab és Ertick Jakab is. Az első évtizedekről fennmaradt okiratok a következő elöljárókat említik meg: Steiner József Budáról származó nyersterménykereskedő, Fleischmann Ábrahám Budáról származó baromfikereskedő, Rothbaum Mózes Zsámbékról odaszármazott vaskereskedő, Reichlinger Hirsch és a Kecskemétről odaszármazott Scheiber Ábrahám. A rendezett hitélet kezdete 1794-re tehető, az ez évből való jegyzőkönyv szerint, amelyet Vecle Efraim előimádkozó és titkár szerkesztett. A gyülekezet tagjai eszerint formális gyűlést tartottak és részben valláserkölcsi, részben egyházgazdasági rendelkezéseket tartalmazó szabályzatot alkottak. Rabbit 1802. választottak Mandel Farkas személyében, aki Neufeld Wolf néven is szerepelt. A városi lakosság kezdettől fogva toleráns és jóindulatú volt a zsidósággal szemben. Kezdetben új zsidók megtelepedését csak úgy engedte meg a hatóság, ha a már ott lakó zsidók ebbe beleegyeztek. Később természetesen sok egyéb korlátozással egyetemben ez a korlátozás is megszűnt, úgy, hogy a zsidó lakósok száma egyre gyarapodott. 1846-47-ben 49 lakost számláltak össze, ezek közül 17 házas zsellér, 29 hazátlan zsellér, 7 szolga, 16 szolgáló. Foglalkozásra nézve 10 iparos, 9 kereskedő, 10 kalmár, 17 kézimunkás. A zsidóság abban az időben az ingatlanszerzés jogából ki volt zárva, egyes zsidók mindazonáltal házat vettek és azt zálogjogon, vagy más címen keresztény ismerőstik nevén szerepeltették. Az ilyen zsidó háztulajdonosokat nevezték házas zsellérnek. A kézi munkások alatt valószínűleg az iparossegédeket kell érteni. Első imaházuk a hagyomány szerint a Liliom-u. 117.sz. házban volt, ennek az imaállványai még ma is megvannak. Később ez az imaház a mai kaszinó épületébe költözött át, a helyiséget Szalay nevű keresztény tulajdonosa díjtalanul engedte át a hitközségnek. 1817-ben ógermán homlokzatú templomot építettek, a közbirtokosság támogatásával, amely 1172 forint adománnyal segítette elő a templomépítést. A hozzáépült görög stílusú oszlopcsarnok későbbi alkotás. A templomot 1879. renoválták. Így állott fenn 1911 júl. 8-áig, mikor a földrengés megrongálta, annyira, hogy le is bontották. Ez a katasztrófa a templomépítés feladata elé állította a hitközséget, amelynek akkori elnöke, Szántó Gyula meg is indította az akciót. Dezső János vezetésével bizottságot alakítottak, amely nagyarányú országos gyűjtést kezdett, de nem nagy eredménnyel. A templomépítés gondjai kötötték le az 1914. Plager József elnöklété alatt működő új elöljáróságot is, de a kitört világháború miatt nem valósíthatta meg terveit. 1920-ban Székely Béla került a hitközség élére, aki vallási és kulturális akciókkal tekintélyes méretekben növelte meg az építési alapot, de a végső megoldáshoz ő sem jutott el. Neu Gyula és Ballá József későbbi elnökök szintén ennek a feladatnak szentelték buzgalmukat. 1928-ban építőbizottságot alakít a hitközség Neu Gyula elnökletével, majd 1925 febr. 10. Rosenfeld Gyula vezetésével szűkebb körű bizottságot küldött. Ebbe Hercz Hermannt, Fischer Hugót, Fehér Samut, Frank Jenőt, Neu Jakabot, Kalmár Lajost és Meller Endrét delegálták, a templomépítési pénztárnoki tisztségre pedig Kertész Gyulát választották meg. Nagy erővel indult most meg a gyűjtés melyet a Benedek és Neu cég (Benedek József Benedek Sándor, Benedek László, Benedek György) Neu Gyula, Neu István és Neu László) nyitott meg 50,000 darab téglával. Neu Judás és fiat 10,000. Révész Lajos 6000, özv. Plager Gyulané 2000, Révész Dezső 2000, Silberstein Dávid 1000 téglát, Hetényi Géza cementlapokat, Kerekes Sándor cementet adományozott, Grünhut István és Glücksmann Hermann díjtalan fuvarozást vállaltak. Az új templom tervét Molnár Lajos N.-i mérnök készítette, az építést Szarvas György építész vezette. Nemes verseny indult meg a hitközség tagjai között, hogy az áldozatkészségben senki vissza ne maradjon. Gál Lajos, a N-ön lakó Geiringer Adolf vállalkozó fia a teljes üvegezést és üvegezési munkálatokat ajánlotta fel a templom számára. Benedek József és családja, a Chevra Kadisa, Dezső János és neje, Fenyves István és neje, Fenyves János és neje, Fenyves Pál és neje, Fischer Hugó és neje, Grosz Sámuel Sándor és neje, özv. Grünhut Józsefné és fia, Grünhut István, Grünhut Márkus és neje, Hercz Hermann és neje, Hetényi Géza és neje, Kalmár Lajos és neje. Nádas Sándor, Neu Gyula és neje, Neu Jakab és neje, Papp Jenő és neje, Rosenfeld Gyula és neje, Rothbaum Árpád és neje, Steinfeld Gyula és neje és Somló Imre ablakokat adományoztak. A főbejárati ajtót Glücksmann Hermann készítette. A többi ajtót adományozták: Benedek György, Fehér Samú, ifj. Fleischman Jakab, Glücksmann József Goldberger Dávid, Gonda Ferenc, Holländer Dávid, Kollársz testvérek, Rácz Sándor Budapest, Schiffer Márton, Schwarz Pál, Silberstein Dávid, Szántó Adolf Balatonfüred, Székely Pál, özv. Weisz Mihályné, Weisz Rezső, Weisz Sándor. A homlokzaton levő márványtábla Weinberger Jakab ajándéka, a frigyszekrény és oltár-térítő Klein Regináé, aki áldozatkészségben a legelsők között áll. A Nőegylet vigalmakat rendezett a templomépítés céljaira és tőkéjét is kamatmentesen bocsátotta a hitközség rendelkezésére. Maga a hitközség 100.000,000 K-s kölcsönt vett fel és ezzel végleg biztosította az építkezést. A vallásos áldozatkészség jellemezte fejlődésének más korszakaiban is a hitközséget. 1845-ben megalapítja az elemi iskolát, amely ma 35 tanulót nevel. A Nőegylet 1866. létesült. Fejlődésének tetőpontját a múlt század 90-es éveiben érte el, amikor 900 lelket számlált. Ma jelentékeny visszaesésben van, mert 158 családban 600 lelket számlál 186 adófizetővel. Ezek között 6 gazdálkodó, 95 kereskedő, 21 iparos, 7 ügyvéd, 6 orvos, 2 más szabadpályán, 3 köztisztviselő, 20 magántisztviselő, 1 tanító, 30 magánzó, 2 munkás. Többen jelentős szerepet játszanak a város és környék gazdasági életében és jelentékenyen előmozdították a gyümölcs-, borharomfi- és tojáskivitelt, ami országos szempontból is fontos, főleg pedig a munkáskérdés szempontjából, mert bőséges munkahelyet teremtettek és ezzel leenyhítették a fenyegető munkanélküliséget. Benedek József és fiai gyümölcs-, baromfi és tojáskiviteli üzemükben 6 tisztviselőt és 250 munkást, Neu Gyula és fiai baromfi-kiviteli üzletükben 6 tisztviselőt és 150-200 munkást foglalkoztatnak. Plager és társai téglagyárat, (25 - 50 munkás), Rosenfeld Soma (Rosenfeld testvérek) gyümölcs és borkiviteli céget (6 tisztviselő, 60 munkás), Steinfeld Gyula (Steinfeld Gyula és fia) gyümölcs- és baromfikiviteli üzemet (10-80 munkás), Neu Jakab és fia gabonaexport céget, Herzmann Dezső baromfi-, tojás- és gyümölcskiviteli üzletet létesített. A világháborúban 124 tagja vett részt, 19 hősi halált halt. 1927-28-ban hitközség költségvetése, 17,606 P.-re rúgott, amelyből a hitközség hitéleti célokra 5232 P-t, filantropikus célokra 245 és szociális célokra 248 P-t fordított. Á régi alapítványok elértéktelenedtek, az újabbakat a Szentegylet és a Nőegylet kezeli. A hitközség vezetősége: Benedek György elnök, Kun Márton alelnök, Rothbaum Árpád pénztárnok, Steinfeld Gyula, Goldberger Dávid Fehér Samu gondnokok, Grosz Sándor ellenőr, Rosenfeld Gyula iskolaszéki elnök, Székely Béla a Szentegylet elnöke, Neu Jakabné a Nőegylet elnöke, Grosz Dávid rabbi helyettes, Salamon Samu jegyző, Bramfeld Ferenc kántor.
***
Nagykőrös nevezetességei.
"A város nevét, talán a címerében is szereplő kőrisfától nyerte. A Nagyalföld és az egész Magyarország egyik legértékesebb, legjelentősebb s leggazdagabb városa. Évi exportja 3-4 ezer vagon! A nagykőrösi uborka, meggy és cseresznye világhírű. Az első magyar pulyka is Nagykőrösről került az angol király asztalára, azóta a magyar pulyka az angolok karácsonyi ünnepén nélkülözhetetlen. A város művelődésügye magas fokon áll. Református főgimnáziuma az ötvenes években, amikor Arany János, Szász Károly püspök, Mentovich Ferenc költő, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szilágyi Sándor történetírók és más jeles férfiak voltak a tanárai, a hazai kultúrában nagy szerepet játszott. Ennek az irodalmi fénynek a megőrzésére alakult az Arany János Társaság, az ország egyik legbuzgóbban működő irodalmi társasága. Évkönyve már 232 oldal terjedelmű és 284 tagot számlál. A gimnázium Arany szobájában Arany János nagykőrösi reliquiái láthatók. Van még református tanítóképzője, polgári leányiskolája, téli gazdasági iskolája, szeretetháza, kórháza, több pénzintézete, számos közművelődési és jótékony egyesülete. Közte 15 olvasóegylet. Híres az állattenyésztés. Az állami méntelepen 153 fajmén van, közte 16 angol telivér és 60 angol fajta. Nagykőrös régente királyi birtok volt, A 160 éves török járom alatt az átvonuló törökök kíméletlenül megsarcolták. Ma 30 ezer lakosa van, akik túlnyomó részben gazdálkodók, józanok. Igen szorgalmasak, nagyon szeretik a városukat, mindenféle mulatságokat rendeznek önmaguk szórakoztatására. Szép kirándulóhelye a 16 holdas Cifrakert. Minden nagyobb ünnepély és népmulatság itt bonyolódik le. Egyik legkedvesebb népdalunk: "Hallod-e te kőrösi lány"... a csinos népviseletű Nagykőrösön született. Aki a magyar szívet, magyar jellemet a maga nemes eredetiségében akarja tanulmányozni és megismerni, annak Arany János városába, költeményeinek szülőföldjére kell zarándokolni. Az eperfát, amely hajdan Arany udvarában állott, ma is ápolják az Arany János Gimnázium udvarán. (Kiadta: Farkasfalvy Kornél Közlöny-nyomda Kecskemét)"
A fenti szöveg az alábbi, kb az 1930-as évek elején megjelent "Az én hazám, az én váram!" Propaganda képes levelező-lapok. Összeállította Farkasfalvi Kornél. képeslap sorozat egyik darabjának hátulján olvasható.
Farkasfalvi Kornél - reálgimn.természetföldrajz-földrajz szakos tanár, a MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG választmányi, illetve tiszteletbeli tagja (1933), korának egy elismert és lelkes pedagógusa volt, földrajzot tanított, pl. Kecskeméten is. Mellette képeslapkiadásba kezdett, a lapok szövegét ő írta. A kecskeméti Közlöny-nyomdában készült lap valamikor a harmincas évek első felében jelenhetett meg. Kiadója pedig az a Farkasfalvi Kornél, aki többek között díjat is alapított a földrajzi témájú művek olvasásának népszerűsítésére, illetve "Az én hazám, az én váram!" propaganda képes levelező-lapok sorozatot adott ki - a teljes sorozat 44 darabból állt. Több sorozat volt. Egy 1932-ben megjelent sorozatban a következő 20 város szerepelt: Szombathely, Sopron, Hévíz, Balatonfüred, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Mohács, Esztergom, Vác, Eger, Miskolc, Parád, Nagykőrös, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szeged, Nyíregyháza, Debrecen. "Mindegyiken egy-egy kép a város legjellegzetesebb épületéről és tömör ismertetés, azoknak a vonásoknak a kiemelése, melyek a múltban és a jelenben jellemezték e városokat. (...) E lapokat egyébként a nagyobb papírkereskedésekben és a vasúti állomásokon is lehet kapni, darabjának ára mindössze 6 fillér és az egész sorozatot együtt egy pengőért meg lehet venni. Aki vesz belőlük, gondoljon arra, hogy filléreivel újabb lapok kiadását segíti elő s hogy örömet okoz vele a nemzeti érzés egy önzetlen, lelkes, fáradhatatlan munkásának, a lapok szerzőjének." in: Budapesti Hírlap 1932. Március 6. forrás Zoltán Horváth Farkasfalvi nevét (tévesen?) y-nal írták ezen a képeslapon.
***
***
Ennek a képeslapnak a hátuljára írt szöveg az egyedi / fontos, Kopa László és Dr. Törös László említése miatt
 |
| 1937. |
***
 |
| (1936. kiadás) |
***
 |
| Magyar folklór leporellolap, 1944népviselet, tulipános láda s: Klaudinyi |
***
Nagykőrösi Arany-Napok 1957.
Ennek a képeslapnak a hátulján az 1957.-ben megrendezett Arany-Napok bélyegzés látható
 |
| 1957. |
 | ||||
| Dezső Kázmér, egykor legendás nagykőrösi polgármester kezdte el szervezni 1935-ben az I. Nagykőrösi Arany-Napokat. 1937-ig minden évben volt rendezvény, hol júliusban, hol szeptemberben. Ezeken az ünnepségeken főleg kiállítások, sportversenyek, ünnepélyek, kirándulások voltak, amikor pedig augusztusban tartották, csatlakozott az aratóünnep, mezőgazdasági kiállítás és vásár is a programsorozathoz. Majd a háború után már szórványosan egy-egy kiemelkedő jubileumhoz kapcsolódóan szervezték meg az eseményt. 1948-ban, az 1848-as forradalom és szabadságharc 100 éves évfordulóján Centenáriumi Arany-Napokat tartottak. A fő programelemek ekkor is a kiállítások, kulturális rendezvények és sportversenyek voltak. 1957-ben csatlakozott a város az Országos Arany János Emlékünnepségek programsorozathoz, amikor is négyszeres jubileumra emlékeztünk: Arany János születésének 140., halálának 75., a Református Gimnázium fennállásának 400. és A walesi bárdok megírásának 100. évfordulójára. Ekkor mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi kiállítást és vásárt, kulturális- és sportrendezvényt tartottak, valamint megnyitották az Arany János Emlékmúzeumot a Gimnáziumban. forrás ***
***
"A városháza elé a szovjet emlékművet (obeliszk) 1950-ben állították. 1956-ban ledöntöték, de utána újra egy hasonló, de kissé magasabb obeliszket állítottak. 1969-ben ezt az újabb obeliszket kivitték a szovjet katonai sírkertbe a temetőbe, most is ott áll. A helyére állították a fáklyavivő nőt (Nikét), amely 2011 óta a Széchenyi tér külső részén áll. A rézkarc tehát az emlékmű alapján 1950 és 1969 között bármikor készülhetett, de a fák, a növényzet nagysága miatt ez az 1965-1969 közötti időszak lehet leginkább". (Rácz Péter) forrás *** |
 |
| 1970. |
A fenti képeslap hátulja alkalmi bélyegzős - "100 éves a Nagykőrösi Arany János Általános Iskola" illetve a képeslap a "100 éves a képes levelezőlap" sorozatban jelent meg.
***
Az alábbi képeslap hátulján lévő szöveget Dr. Törös László írta
 |
| 1977. |
***
 |
| Csobogó 1982. |
1971. tavaszán kezdett el működni a Csobogó, amelyet a budapesti Blaha Lujza téri hasonmás alapján Egri Ernő konzervgyári mérnök tervezett és legnagyobbrészt a konzervgyár kivitelezésében készült el.
Forrás: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata 1982 /
***
.
.
