Arany-szobor.
Az új és régi épület között van egy öreg eperfa, mely Arany lebontott lakása előtt állt. A kegyelet vasvédővel vette körül, de már nagyon pusztul. A gimnázium régi épületén, melyben most egyházi és városi hivatalok vannak, a következő szövegű márványtábla hirdeti Arany emlékét: „E helyen állott az a ház, a melyben ev. ref. gymn. tanársága utólsó idejében lakott Arany János, magyar hazánk nagy költője 1856–1860. Ezt az emléktáblát egyházunk és városunk nem múló kegyelete jeléül állította a nagykőrösi ev. ref. egyház az 1901-ik évben.” Az emléktáblát a főgimnázium új épületének fölavatásával egyidejűleg leplezték le, Danóczy Antal főgimnáziumi tanár ünnepi beszéde kíséretében. Itt áll az Arany-szobor is, melynek emelésére az 1896-ban tartott összejövetelen pendítette meg az eszmét Ádám László földbirtokos, Arany egykori tanítványa, mire az együtt levő tanítványok nyomban 842 koronát adtak össze. Ádám elnöklése alatt végrehajtó-bizottság alakult, mely az összes volt tanítványokat és a gimnázium valamennyi növendékét fölszólította az összeg gyarapítására. Majd Ádám László és Kozma Ferenczné buzgólkodására széleskörű társadalmi akczió indult, melynek eredményeként az időközi kamatokkal együtt egybegyűlt a szükséges összeg. A szobrot Strobl Alajos készítette 20.000 koronáért. A bronz mellszobor, melynek talapzatán márványból a vén gulyás, Arany hasonló czimű és kőrösi vonatkozású költeményének alakja ül, az emléktábla előtt áll. A szobrot 1910 szept. 25-én, országos ünnepség keretében leplezték le. Beőthy Zsolt tartotta az ünnepi beszédet és Szabolcska Mihály alkalmi ódáját szavalta el. Az Akadémia, Kisfaludy, Petőfi és vidéki irodalmi társaságok, az érdekelt és a szomszédos városok, egyházak és iskolák, a helyi testületek, egyesületek és magánszemélyek számos koszorút tettek le a szoborra. forrás
 |
| 1910. |
 |
| 1911. |
 |
| 1917. |
 |
| 1920. |
 |
| 1928. "Arany János" Könyvnyomda Könyv és Papíráruház kiadása |
 |
| 1949. |
Az első színezett szobor Magyarországon
Arany János szobra Nagykőrösön
„Pásztorembör sömmit söm ér kutya nélkül!”
1910. szeptember 25-én 110 éve avatták fel Nagykőrösön az ország első színezett szobrát.
Arany János Szoborbizottság alakult városunkban. Célkitűzésük az volt, hogy a költő Nagykőrösről való távozásának 50. évfordulójára egy emlékszobrot helyezzenek el a református templomkertben. A bizottság nevében Ádám László, Arany János volt tanítványa és Kozma Ferencné elnökök írásban fordultak a képviselőtestülethez, a szobor alap támogatásához.
Az 1603/1908. számú határozatban a képviselőtestület 2000 koronát ajánlott fel a szobor elkészítésére. A határozatban méltatták Arany János kiválóságát és Nagykőrössel való kapcsolatát.
1908. május 23-án Ádám László elnök levélben köszönetet mondott Póka Károly polgármesternek, a nemes ügy támogatásáért.
„Hálánkat és köszönetünket fejezzük ki városunk minden rendű és állású lakosa iránt, kiknek lelkes és áldozatkész képviselői, megértve és méltányolva kérésünket s az abban megnyilatkozó kegyeletes és hazafias célt, - a tervezett Arany János szobor alapra 200, azaz kettőezer koronát szavaztak meg s e jelentékeny összeg adományozásával lehetővé tették, hogy a nagy költő ércbe öntött alakja művészi kezek által mintázva, mielőbb ott álljon városunk terén, mint a nemzeti nagyságot megbecsülni tudó emlékezésünk örök jele s az ifjú nemzedék tanítómestere a magyar nyelv és faj szeretetében! Nagykőrös városa e nemes tettével megmutatja, hogy a múltak emlékeinek és az irodalom s haza szeretetének méltó hordozója.”
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlése 9847/1908. sz. határozatában szintén támogatta azt a hazafias mozgalmat, hogy Nagykőrösön szobrot emeljenek a kilenc évig városunkban tanító Arany Jánosnak. Erre a célra 500 koronát szavaztak meg a határozat szerint.
1910. július 20-án ismét kérelemmel fordult Ádám László elnök a képviselőtestülethez.
„ A szoborbizottság f.év szeptember hó 25-ére tűzte ki a szobor leleplezési ünnepét, melyet Arany János emlékéhez, az ügy jelentőségéhez s Nagykőrös város jó hírnevéhez és becsületéhez méltó keretben óhajt megülni s az országos irodalmi társaságokat, a költő családtagjait, a szomszéd városokat, az egyházi élet vezérférfiait s a sajtó képviselőit vendégül meghívni, hogy azok megjelenését biztosítja. Csak kötelességét teljesíti ezzel a bizottság, azt a kötelességet, mely az ilyen ünnepélyek nyilvános, országos jellegét kívánja s azoknak épen a hazai írói világának bevonásával ad becset s maradandó emléket és azt a kötelességet, amit a nálunk egyszerűbb, kisebb körben is parancsol a vendégszeretet. Mivel pedig a szoborra gyűjtött összeg annak költségeire szükséges s a bizottság rendelkezésére e tekintetben igen mérsékelt összeg áll csupán, azzal a tiszteletteljes kérelemmel járulunk az igen tisztelt Képviselőtestület kegyes színe elé, hogy az Arany János szobor leleplezési ünnepe költségeinek részben való fedezésére megfelelő adománnyal hozzájárulni méltóztassék.”
A képviselőtestület az országos jelentőségű szoboravatás lebonyolítására 300 koronát szavazott meg támogatásként.
A szobor leleplezéséről a Nagykőrösi Református Főgimnázium 1910-1911. évi Értesítőjéből olvashatunk korhű beszámolót. Galgóczy Károly akadémiai tag, 50 koronát ajánlott fel annak a tanulónak, aki a legszebb verset írja meg a szobor leleplezése alkalmából. A pályadíjat Pálffy Zoltán tanuló nyerte meg. A tanári kar javaslatára 1910-ben határozták el a gimnázium épületében egy Arany-szoba létesítését. Ebben a teremben Arany Jánosra vonatkozó emléktárgyakat, kéziratokat gyűjtöttek össze. Az Arany-szoba berendezése jelenleg a Nagykőrösi Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény őrizetében található meg.
A nagykőrösi Arany-szobor elkészítésével Stróbl Alajost bízták meg. A művész egy népies, nagykőrösi vonatkozású szobrot szeretett volna megmintázni. Arany János egy alkalommal Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival, ekkor ismerkedett meg a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal. A költőre olyan nagy hatást gyakorolt a találkozás, hogy két versben (A vén gulyás, A vén gulyás temetése) örökítette meg Marci bácsi alakját.
Stróbl Alajost annyira megihlette a vers mondanivalója és alakja, hogy elhatározta Arany mellett Marci bácsit is megmintázza készülő új szobrán. A gulyás azonban már nem élt. A művész ragaszkodott ahhoz, hogy egy megfelelő modellt keressen. A nagykőrösi határvilágba küldöncökkel vitette szét a hírt, hogy jelentkezzen nála, aki úgy gondolja, hogy jó mintája lehetne a vén gulyásnak. A jelentkezők közül egy leomló hajú idős embert választott ki. A szobrász befonta az öreg haját, leültette egy olyan karosszék másolatba amit Arany nagykőrösi tartózkodása idején használt a gimnáziumban. A szobor finomítását Pesten folytatta tovább. Stróbl annyira megkedvelte modelljét, hogy még a házába is vendégül látta. Marci bácsi a szobor mintázása közben többször is megemlítette, hogy „Pásztorembőr sömmit söm ér kutya nélkül!”. A szobrász belátta, hogy igaza van. Újra Nagykőrösre utazott kutyát keresni. Hirdetésére számtalan kutyát mutattak be neki. Végül az erdőőr Hattyú nevű kutyáját találta legalkalmasabbnak. Megvásárolta és megmintázta. A szobor több hét után elkészült.
Magas oszlop tetején látható Arany János bronz mellszobra. A mellékalakként szereplő de tekintélyes helyet elfoglaló, karosszékben ülő vén gulyás életnagyságú alakját és a komondort haraszti kőből faragták ki. Marci bácsi lábai alatt díszítőszalagként fut körbe a harminchat pár ökör által vontatott koporsójának és a halottas menetének az ábrázolása.
Az egész szobor színharmóniája meglepő újdonságnak számított. Stróbl kísérlete, korának nagy újdonsága volt, kellemes árnyalatú fedő színeket használt. A szőlőfürtök kék, a szőlőlevelek pedig sárguló zöld színben pompáztak a csillogó arany alapról. Az időjárás azonban nem kedvezett az újításnak, így mára már teljesen eltűntek a színek a szoborról.
Az alkotás mögé Stróbl Alajos kérésére egy fából készült díszes kerítést állítottak. Erre felfutó évelő növényeket tervezett a művész. Így a sötétzöld háttérrel szerette volna még jobban kiemelni a szobor színezetét. Az idők során a kerítés elkorhadt. Pár éve az eredeti tervek alapján a kerítést újra elkészítették.
A szobor megóvására nagy gondot fordítottak az Arany János Társaság tagjai, illetve Dezső Kázmér polgármester. Összefogásuk eredményeként 1928-tól minden évben ősszel, a téli fagyok miatt, a szobor egy gondosan, a mérnöki hivatal által megtervezett faburkolatot kapott.
Dezső Kázmér városunk polgármestere Stróbl Alajos halála után is levelezést folytatott özvegyével. Stróbl Alajosné Nagykőrös városának ajándékozta az Arany szobor vén gulyása fejének eredeti mintáját. Dezső Kázmér háláját és köszönetét fejezte ki az értékes ajándékért, amit a polgármesteri hivatalban helyeztek el.
Az alkotás megőrizte Arany János, Stróbl Alajos, Csonka Márton és Hattyú kutya emlékét.
Nagykőrösön a mai napig gyönyörködhetünk az ország első színezett - mára már természetes színében pompázó - szoborban.
Levéltári forrás:
MNL PML
- V.276-a. Nagykőrös város polgármesterének elnöki iratai 4/1927, 42/1928.
- V.276-c. Nagykőrös város polgármesterének iratai III.186/1908.
- VIII.52-g. Nagykőrösi Református Főgimnázium iratai 1910-1911 Évkönyv, 79. oldal.
- XXXII.5. Képeslapok levéltári gyűjteménye
- Duna-Tiszaközi Hírlap 1927. július 5. 3.oldal
Arany János a nagykőrösi református gimnáziumban
A szabadságharc leverése után, mint már korábban említettük, a bécsi udvar szabályozta a középfokú oktatás rendjét. Az Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschule in Osterreich új alapokra helyezte a középfokú oktatást. Az addigi hat osztályt nyolc osztályra emelte, és több jelentős követelményt támasztott a nyilvánossági jog, illetve az érettségiztetés jogának megadásához. Bár a rendelkezést – elsősorban politikai okokból – számos bírálat érte, eredményeként a kor követelményének megfelelő, a hazai középfokú oktatást egy évszázadra meghatározó iskolatípus jött létre.
Az Entwurfban előírt szakrendszerű oktatás új követelményeket támasztott a nagykőrösi iskola tanári karával szemben. Így került sor Arany János meghívására.
Arany Jánost Szász Károly javaslatára, 1851. október 8-án választották meg a magyar nyelv és irodalom tanárának. Az egyházi hatóság és a tanári kar szemléletére jellemző, hogy igen nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták be Arany Jánost. Példa erre, hogy az addig magyar irodalmat tanító Szász Károly inkább a matematika tanítását vállalta, hogy Aranynak helyet biztosítson. Levelében a következőket írta: „Ha kegyed a meghívást elfogadja, én örülni fogok érdemesb kezekbe tehetni le az irodalmi tanszék gondját, s helyette a számtant vállalni. …Adjak-e szót legforróbb vágyamnak, a rég ismerni óhajtott, a rég szeretett és csodált Arany Jánossal egy helyen közre munkálkodni? …Csak kérni akarnám kegyedet, hogy siessen e tárt karokkal váró körbe”
Arany első reakciója kitérő volt. Köszönte ugyan a meghívást, de anyagi gondjai miatt a költözés költségeit nem tudta vállalni. Az egyház azonban 120 ezüst forinttal támogatta a költözés és az új lakás berendezési költségeit.
Arany november 10-én kezdte meg tanári tevékenységét. Latint, görögöt, valamint magyar nyelv- és irodalmat tanított.
Egyik tanítványa így emlékezett meg az első találkozásról: „Nagy szélű, puha fehér kalappal, akkor divatos, sárgának mondott, de inkább meghatározhatatlan színű őszi-téli, nem hosszú kabátban, s zöldes színű nadrágban jött. Az osztály nagy figyelemmel hallgatta, távozása után oly mély csend volt pár percig, aztán pedig általános öröm nyilvánult.”
Arany nehezen illeszkedett be a nagykőrösi életbe, baráti köre elsősorban a tanári karból került ki. A testület ugyanis tudományosan és politikailag is egyaránt közel állt Aranyhoz. Ács Zsigmond műfordító például 14 nyelven értett és olvasott. Tudományos igényesség és magas szintű erkölcsiség jellemezte a testületet. A tanári kar többsége aktívan részt vett a szabadságharcban. A Bach korszak nyomasztó légkörében az iskola erkölcsi-szellemi szempontból egyaránt oázis volt, éppen ezért az osztrák hatóságok éber szemmel figyelték az iskola munkáját. A tanároktól megkövetelt életrajzok pontosan tükrözik azt a politikai légkört, mely meghatározta az egész korszakot.
Arany Jánost kilenc éves tanári tevékenysége során állandóan foglalkoztatta egy magyar irodalomtörténeti tankönyv megírásának gondolata. Ennek egyik terméke egy kéziratos irodalomtörténeti kompendium volt. A kézirat azonban csak 1911-ben jelent meg nyomtatott formában. Ezzel párhuzamosan tervezte egy Magyar Olvasókönyv kiadását is. Miután ez nem sikerült, tanulói számára kéziratos jegyzetet készített, Széptani jegyzetek címen.
Arany János nagykőrösi tevékenysége meghatározó volt az iskola további életében.
