...
 |
| Üdvözlet Nagykőrösről, uborkás litho montázs képeslap, 1905. |
***
A KŐRÖSI „UGORKA”
Azért írtam, hogy „kőrösi”, mert valamikor a XIX. század első harmadától egyre kapósabb lett Európában, és így ismerték, mint a saláták alapanyagát. Konkurenciát jelentett a korábban ismert, Prága melletti Znaimban termesztett uborka-változatnak, mely kissé kesernyés, és állagát tekintve keményebb, és nagyobb méretű volt a miénknél.
A versenyben a kőrösi uborka jól állta a sarat, mert édeskés, kellemes zamatú, és roppanós, tömör állagú volt. Két problémája azért volt: kissé távolabbra esett Európa piacaitól, és nálunk még nem ismerték a savanyítás módját, míg Znaimban a csehek igen.
(Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a ma mesterkéltnek ható „ugorkából”, hogyan, és miért lett „uborka”. Törődjünk bele a ma használatos „uborkába.” Már csak azért is, mert ez az uborka, már nem az az ugorka!)
A város, akkoriban feltörekvő, fejlődő, magas szintű kertkultúrájának legismertebb terméke – a „salyáta” és a „möggy” mellett – az uborka volt.
Ez tette a XIX. század utolsó harmadára híressé Nagy-Kőröst.
De nem csak híressé, hanem gazdaggá is tette a várost a kertészkedés haszna. Sajnos, mára a „kőrösi ugorka”, – mivel termesztése sincs, és nem is ismerik – nincs többé!
A város akkori főkertésze, Havasy Mihály 1930-ban, felolvasást tartott a rádióban: „A kőrösi ugorkáról”. Szerencsénkre a szöveg nyomtatott változata megmaradt a város levéltárában. Így mint hitelt érdemlő információkat, és adatokat tartalmazó tanulmány, alkalmas a rá való hivatkozásra és idézünk is belőle. (Nem mellékesen a termelés módjára, gyermekkoromból magam is emlékszem, ami már-már feledésbe merült.)
Nos, a bevezetőben Havasy úr elmondta, hogy a kobakosokhoz tartozó növény Kelet-Indiából származik, ahol több ezer éve termesztik, étkezési célra és hűsítő italokat is készítenek belőle. Magyarországon a törökök közbejöttével lett ismert, és kezdték termeszteni. A nagy, és fehér húsú fajtákat főzelékként, a középhosszú, zöldhúsút ecetesnek, vagy kovászos uborkának használják.
A kőrösi, középkötött, korán melegedő talaj nagyon megfelel az ugorka termesztésére. „(…) Ennek következtében már a XIX. század elején megismerték és megkedvelték Európa nagyvárosaiban (Bécs, Berlin, Drezda, Prága, Varsó, Szentpétervár) a körösi ugorkát. Miután kiépült a vasúthálózat, az igény egyre nőtt! A múlt század ’20-as éveiben már 6-700 katasztrális holdon termelték, és így több száz ember, (…) főként pedig a szegényebb osztályhoz tartozó nép, feles művelési alapon (…)” jutott biztos megélhetéshez.
A városi főkertész elmondta, hogy az uborkatermesztés együtt jár a „salyáta” termesztéssel, amiből szintén jelentős exportbevétele van a városnak.
A két növény együttes termesztését nagyon praktikusan oldotta meg a kőrösi nép! Erre szolgáltak a városban sokfelé a „salyátás-kertök”:
Októberben a bőven trágyázott, kellően előkészített talajba elültették a salátapalántát. Holdanként 80.000-100.000 tövet, 40-80 centis növény és sortávolságra. Így jutott hely a tavasszal sorra kerülő uborkavetésre is.
Koratavasszal, Húsvét táján már „fejesedik” az őszi salyáta, és megkezdődik a szürete, a „kivágás”. Ezzel tizennéhány nap alatt végezni kell, mert ha „mögöregszik” elveszíti zsengeségét, és zamatát. Keserű lesz.
„Az ugorka vetési ideje újévtől számított száz nap körül van, amikor is a kihagyott fészeknyi helyet egy lapátnyi érett trágyával, még egyszer megmunkálják és az így előkészített fészekbe, a langyos vízben 24 óráig áztatott ugorkamagból, 5-6 szemet dugunk, 3-4 cm mélyen.”
„A késő őszig tartó folyamatos uborkaszedés elérése céljából ezt a vetést – pótlást – júniusig többször meg kell ismételni, így az ugorka sokszor szeptember végéig szedhető.”
„A korai szedés érdekében manapság cserépben, vagy gyeptéglában palántát szoktak nevelni, és azokat a jó idő beálltával kiültetik. A kibúvó növénykéket ’bukrojják’, és rendszeresen gyomtalanítják.”
Kapáláskor ügyelni kell a gyökerek és az indák épségére. A beteg növényeket azonnal össze kell szedni és elégetni a fertőzés megállítása miatt! Az így gondozott tövekről június közepe tájától folyamatosan lehet szedni az ugorkát.
„A szedés minden harmadik napon az esti, és a kora reggeli órákban történik. A felhasználásnak megfelelően válogatják, és kosarakban, vagy zsákokban viszik a piacra, ahol a nagykereskedők megvásárolják, csomagolják és viszik a vasútra.”
Mivel a hazai, nagyüzemi savanyítás nincs megoldva, jelentős mennyiséget szállítanak a znaimi savanyítókba, ahonnan ’Znaimi ugorgaként’ kerül vissza Nagykőrösre is.”
A felolvasásban néhány adat is elhangzott a termelt mennyiségekről. 1881-ben 11.693 q uborka, 22 q saláta. 1900-ban 41.345 q uborka, 5.451 q saláta, és 1929-ben 87.370 q uborka, és 9.232 q saláta került exportra! Ezek mellett több gyümölcsféleséget is elszállítottak. A szorgalmas kőrösi nép dicséretével zárult az előadás.
A Hírlap 1928. július 22-én beszámolt dr.Tellmann Károly miniszteri tanácsosnak a Rosenfeld Testvérek gyümölcscsomagolójában tett látogatásáról, ahol megszemlélte az export-uborka előkészítését és csomagolását. Ennek kapcsán azt is olvashatjuk, hogy Rosenfeld Soma volt az első helyi kereskedő, aki 1870 körül megteremtetett a külföldre történő szállítás lehetőségét. Fiai, Sándor és Pál folytatták a munkát, és folyamatosan bővítették a piacot is meg a választékot is. A saláta, az uborka mellett dinnye, barack, meggy, szilva, szőlő, alma is nagy mennyiségben került külföldre.
A ’30-as évek elején, fizetési nehézségeik miatt Rosenfeldék csődöt jelentettek. Benedek testvérek léptek a helyükre, és baromfival, első sorban pulykával bővítették a kínálatot. 1932-ben Benedek László már az egyenletes minőség fontosságáról nyilatkozik!
Hírlap, 1929. július 23.: szenzáció, hogy angol pénzemberek érkeztek a városba, akik konzervgyár létrehozását fontolgatják.
„A nagykőrösi savanyítani való uborkának az abszolút fölénye valamennyi vetélytársával szemben, hogy konzerválás után megmarad olyannak amilyen eltevéskor volt. Nem lyukad ki a közepe, nem nyílik benne hosszú üres sáv, mint a többieknél. A legmesszebbmenőkig megfelel az angol háziasszonyok kényes igényének.”
Még két említésre érdemes hírrel találkozunk a korabeli újságokban az uborkáról.
1933 júliusában, a Magyar Királyi Erjedéstani Intézet megbízásából savanyítási és más konzerválási kísérletek kezdődtek a Nagykőrösi Kertészeti Egyesületnél.
Végül ’34. április 15-én a Híradó ezt írta: „Móricz Zsigmond megtekintette a nagykőrösi uborkavetést. Az év „századik napján”, mikor a kicsirázott uborkamagot vetik és „bukrolják”.
A ”kőrösi ugorka” küzdelmekkel teli évszázados története néhány évtizede véget ért. Ma már az intenzíven, fóliaházakban termelt uborkának semmi köze nincs a régi „ugorkához”.
De ugyan ez mondható a salátáról! De az is, hogy a mi salyátánknak is megvolt a maga konkurenciája, mégpedig nem is olyan távol, a legnagyobb külországi piacától, Bécstől. A Fertőt északi szélén, Nezsider adta a bécsi saláta-piac nagyobb hányadát.
Már akkor is inkább Neusield am See-nek mondták „osztrákul”. Trianon után pedig elvették tőlünk az egész „Őrvidékkel” együtt.
Ezek után nem tudni, termelik-e még Znaimban az egykor híres uborkájukat a csehek, vagy a „sógorok” a nezsideri salátát?
Azt viszont tudjuk, hogy napjaink Kőröse nem a hagyományairól – saláta, uborka – ismert (...)
Hogy Móricz Zsigmondnál maradjunk: „Az élet így megyen!”
(u.i. „Zsiga bácsi” gyakran megfordult a városban, a ’30-as, ’40-es években. Volt, amikor hozta két kislányát is. Ilyenkor az S. Hegedűs családnak volt baráti vendége. Egyébként nagy tisztelője volt Dezső Kázmér polgármesternek!)
Tóth Barna
 |
| 1907. |
***
Nagykőrös nevezetességei.
"A város nevét, talán a címerében is szereplő kőrisfától nyerte. A Nagyalföld és az egész Magyarország egyik legértékesebb, legjelentősebb s leggazdagabb városa. Évi exportja 3-4 ezer vagon! A nagykőrösi uborka, meggy és cseresznye világhírű. Az első magyar pulyka is Nagykőrösről került az angol király asztalára, azóta a magyar pulyka az angolok karácsonyi ünnepén nélkülözhetetlen. A város művelődésügye magas fokon áll. Református főgimnáziuma az ötvenes években, amikor Arany János, Szász Károly püspök, Mentovich Ferenc költő, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Szilágyi Sándor történetírók és más jeles férfiak voltak a tanárai, a hazai kultúrában nagy szerepet játszott. Ennek az irodalmi fénynek a megőrzésére alakult az Arany János Társaság, az ország egyik legbuzgóbban működő irodalmi társasága. Évkönyve már 232 oldal terjedelmű és 284 tagot számlál. A gimnázium Arany szobájában Arany János nagykőrösi reliquiái láthatók. Van még református tanítóképzője, polgári leányiskolája, téli gazdasági iskolája, szeretetháza, kórháza, több pénzintézete, számos közművelődési és jótékony egyesülete. Közte 15 olvasóegylet. Híres az állattenyésztés. Az állami méntelepen 153 fajmén van, közte 16 angol telivér és 60 angol fajta. Nagykőrös régente királyi birtok volt, A 160 éves török járom alatt az átvonuló törökök kíméletlenül megsarcolták. Ma 30 ezer lakosa van, akik túlnyomó részben gazdálkodók, józanok. Igen szorgalmasak, nagyon szeretik a városukat, mindenféle mulatságokat rendeznek önmaguk szórakoztatására. Szép kirándulóhelye a 16 holdas Cifrakert. Minden nagyobb ünnepély és népmulatság itt bonyolódik le. Egyik legkedvesebb népdalunk: "Hallod-e te kőrösi lány"... a csinos népviseletű Nagykőrösön született. Aki a magyar szívet, magyar jellemet a maga nemes eredetiségében akarja tanulmányozni és megismerni, annak Arany János városába, költeményeinek szülőföldjére kell zarándokolni. Az eperfát, amely hajdan Arany udvarában állott, ma is ápolják az Arany János Gimnázium udvarán. (Kiadta: Farkasfalvy Kornél Közlöny-nyomda Kecskemét)"
A fenti szöveg az alábbi, kb az 1930-as évek elején megjelent "Az én hazám, az én váram!" Propaganda képes levelező-lapok. Összeállította Farkasfalvi Kornél. képeslap sorozat egyik darabjának hátulján olvasható.
Farkasfalvi Kornél - reálgimn.természetföldrajz-földrajz szakos tanár, a MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG választmányi, illetve tiszteletbeli tagja (1933), korának egy elismert és lelkes pedagógusa volt, földrajzot tanított, pl. Kecskeméten is. Mellette képeslapkiadásba kezdett, a lapok szövegét ő írta. A kecskeméti Közlöny-nyomdában készült lap valamikor a harmincas évek első felében jelenhetett meg. Kiadója pedig az a Farkasfalvi Kornél, aki többek között díjat is alapított a földrajzi témájú művek olvasásának népszerűsítésére, illetve "Az én hazám, az én váram!" propaganda képes levelező-lapok sorozatot adott ki - a teljes sorozat 44 darabból állt. Több sorozat volt. Egy 1932-ben megjelent sorozatban a következő 20 város szerepelt: Szombathely, Sopron, Hévíz, Balatonfüred, Veszprém, Székesfehérvár, Pécs, Mohács, Esztergom, Vác, Eger, Miskolc, Parád, Nagykőrös, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Szeged, Nyíregyháza, Debrecen. "Mindegyiken egy-egy kép a város legjellegzetesebb épületéről és tömör ismertetés, azoknak a vonásoknak a kiemelése, melyek a múltban és a jelenben jellemezték e városokat. (...) E lapokat egyébként a nagyobb papírkereskedésekben és a vasúti állomásokon is lehet kapni, darabjának ára mindössze 6 fillér és az egész sorozatot együtt egy pengőért meg lehet venni. Aki vesz belőlük, gondoljon arra, hogy filléreivel újabb lapok kiadását segíti elő s hogy örömet okoz vele a nemzeti érzés egy önzetlen, lelkes, fáradhatatlan munkásának, a lapok szerzőjének." in: Budapesti Hírlap 1932. Március 6. forrás Zoltán Horváth Farkasfalvi nevét (tévesen?) y-nal írták ezen a képeslapon.
 |
Nagykőrös nevezetességei - Arany János eperfája - 1930-as évek
"A gimnázium új és régi épülete között van egy öreg eperfa, mely Arany lebontott lakása előtt állt.
A kegyelet vasvédővel vette körül, de már nagyon pusztul." 1910. forrás
|
A város leírása a "Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE II. 1910./ könyvben:
NAGYKŐRÖS. Történetét írta ifj. Reiszig Ede dr., a mai viszonyok ismertetését Haraszthy Lajos"
A város határa. A budapest–szegedi vasútvonalon utazva, Czegléd elhagyása után Nagykőrös r. t. város határába jutunk. A város az éjszaki szélesség 47°2'3" és a Ferrótól számított keleti hosszúság 37°27'7" alatt terűl el, a külső részekkel együtt 66.810 k. hold 394 -öl nagyságú területeken. Éjszakról Czegléd, keletről Abony, Törtel és Kocsér, délről Kecskemét és nyugatról Lajosmizse és Pusztavacs határolja. A közigazgatásilag ide tartozó Tetétlen-puszta területileg nem is függ össze a város határával, mivel Törtel község határa közéjük nyúlik. A város fekvése tipikusan alföldi; a határ majdnem egészen sík, csak helyenként váltakoznak a buczkák mélyebb lapályokkal. A terület legnagyobb része homok, ennek termékeny vegyületeivel vegyesen. A tengerszín fölötti magasság 89 és 145 m között váltakozik; a legmagasabb pont a szénástelki rétek éjszaknyugati szélén levő homokbuczkán s a legalacsonyabb a Gerje-éren levő hármas hídnál van. A nagykiterjedésű határ egyes részeinek elnevezése a következő: Alsófüzes, Alsójárás, Alsónyomás, Árboz, Bánom, Bántőse, Barátszilos, Besnyő, Bokros, Borbás, Csemő, Csikosalja, Csípvár, Csókáserdő, Ereklyés, Esed, Fáskert, Fekete, Felsőfüzes, Felsőjárás, Földvár, Gátér, Gógány, Halastó, Hangács, Hantháza, Homolytája, Hosszúhát, Kálmánhegy, Kappanhalma, Kereszterdő, Kövérvölgye, Középbokros, Kürtilapos, Lencsés, Ludas, Mintakert, Molnár-telep, Nagyerdő, Nyárkútrét, Nyársapát, Nyilas, Nyilasbesnyő, Oppenheimtelep, Pálfája, Pöczöki szőlők, Sirató, Somogyerdő, Szárazdűlő, Széchenyi-kert, Szénástelek, Szurdok, Temetőhegy, Tetétlen, Tormás, Világos, Vízállás és Zsiroshegy. Mint a város a kőris (helyi tájszólás szerint kőrös-) fától, úgy Nyársapát (azelőtt Nyárasapát) a nyár, Alsófüzes a fűz, Bántőse a tölgy (Nagykőrösön tő-fa) és Barátszilos a szilfától nyerte nevét.
A vasút. A határba érve, nemsokára Nyársapát nagy és tágas állomásába robogunk, mely keletkezését nagyrészben Szarka Mihály kir. tanácsos áldozatkész buzgólkodásának köszönheti s mely a tanyai lakosság terményeinek közvetetlen fölvételére és továbbítására szolgál. Innen kezdve a vonat homoki szőlőtelepek között halad egészen Nagykőrösig, melynek kiemelkedő tornyait és emeletes házait a pályát szegélyező fáktól csak akkor látjuk, midőn már majdnem a pályaudvaron vagyunk. Itt volt valaha a Sirató nevű temető, melynek eredetét Tompa Mihály megénekelte. Az állomási épület meglehetősen dísztelen és a forgalomhoz viszonyítva, kicsiny. De annál nagyobbak az árúfölvételi épületek, azonban nyár idején, mikor az ugorka, dinnye és gyümölcs elszállítása óriási méreteket ölt, még ezek is szűknek bizonyulnak. Az állomástól délfelé van még a Fekete-megálló. Az államvasutak czegléd–kecskeméti szakasza 1853. szeptember 1-én nyílt meg a forgalom számára és ma már évente – az 1909. évi kimutatás szerint – 115.560 utas érkezik a nagykőrösi állomásra és kb. ugyanennyi indul is innen. Az árúforgalom a következő: érkezett 242.852 m teherárú és 115.728 m gyorsárú; föladtak 187.197 m teher és 82.120 m gyorsárút. A város érdekeit szolgálja az 1909-ben megnyílt czegléd–csemői motoros helyi érdekű vasút is, melynek végállomása a nagykőrösi határ éjszaknyugati sarkába esik.
 |
| Nagykőrös, Pályaudvar (Vasútállomás) - 1930-as évek |
Erzsébettér. Kilépve a vasúti állomás épületéből, az Erzsébet-térre jutunk, melyen a villamos telep áll. Itt volt a múlt század második felében a Császár-kert, mely onnan kapta nevét, hogy mikor 1852 június 11-én egyedül és 1857 május 24-én boldogult hitvesével itt járt I. Ferencz József király, az e helyen volt ligetben tartották a népünnepélyt, ökörsütéssel kapcsolatban. A szerencsétlen végű Erzsébet királyné emlékére nevezték el újabban a teret. A villamostelep a város tulajdona, de a Magyar Siemens Schuckert Művek Villamos r. társ. tartja üzemben és a városnak 38.368 K évi bért fizet. A villamostelep 1910 májusában kezdte meg űzemét és a város közvilágítását 12 ívlámpa és 500 villamos körte látja el, melyek egész éjjel égnek. A város a közvilágításért 12.500 K bért fizet. Az állomástól és a villamosteleptől délre, közel a vasútvonalhoz van a Gschwindt-féle gyár r.-t. konyak-, törköly- és szilvórium-főző telepe, mely 1896-ban épűlt, 7 lóerős géppel és 24 munkással dolgozik.
Út a városba. A pályaudvartól a városba vezető Kossuth Lajos-utcza a villamos telepnél merész hajlással nyugatnak kanyarodik és két oldalt csinos földszintes házak között vezet a város szívébe. A közel 2 km. hosszú kocsiút tetemes szélességben és a baloldali gyalogjáró aszfalttal van burkolva. A közepe táján balról találjuk a K. Faragó Ferencz adományából 1882 óta fönnálló felszegi kisdedóvót, míg jobbról több népolvasókör figyelmeztet bennünket a nép kultúrális haladására. A városnak e főutczája most van rendezés alatt. Kétoldalt számos keskeny mellékutcza ágazik ki, sőt majdnem minden második háznál egy zsákutcza, melyeket alig lehet valaha kiküszöbölni, mivel a sűrűn beépített telkek másként nem közelíthetők meg. Már itt szembeötlik az a különös sajátság, hogy Nagykőrös utczáin a házak folytatólag vannak számozva, páros és páratlan számokkal egymásután és a hol az egyik oldal végződik, ugyanott kezdődik az utcza másik oldala. A hol a vasútról jövő utcza kiszélesedik, a Széchenyi-tér nevét veszi föl. Itt találjuk balról Jalsoviczky Sándor belügymin. tanácsos csinos, modern és kifelé földszintes úrilakát. Majdnem szemben van vele a Nagykőrősi Közgazdasági Bank r.-t., mely 1905-ben alakult, 1000 db 200 K névértékű részvénynyel, melyeknek forgalmi értéke ma már 400 K és az alaptőke 600,000 koronára van felemelve. Az évi forgalom: 4,000.000 K kölcsön, 2,600.000 K betét és a tartaléktőke kb. 100.000 K. A bank igazgatója Sántha Béla. A bank épületével szomszédos Vladár Károly gőzmalma és gőzfürdője, mely 64 lóerős géppel és 14 munkással dolgozik.
 |
| Nagykőrös, Széchenyi tér - 1906. |
Kossuth-tér. A Széchenyi-tér a város főterébe: a Kossuth-térbe torkollik, mely a kereskedelmi forgalom lebonyolítására, a piaczok megtartására szolgál. Hatalmas, nagy tér, melyen nyáron valóságos hegyek állanak a város fő gazdasági terményéből: ugorkából és később dinnyéből. De még így is szűk és tervbe van véve, hogy egyes háztömbök lebontásával kibővítik. Jobbról van egy modern emeletes ház, a mely arról nevezetes, hogy e helyen állt a város első emeletes háza, az ú. n. palota. Ezt a múlt század első felében a Sypos-család építtette; később a Szalay-család birtokába került, ma pedig bérház. Néhány házzal odébb van a városi szálloda, a melyet 1885-ben építtetett a város a régi vendégfogadó helyén. Ma is a város tulajdona, de bérbe van adva. Csinos, egyemeletes épület, melynek első emeletén oszlopokon nyugvó, 15 m. hosszú és 3 m. széles, hatalmas erkélye van, nagy ablakokkal. Az emeleten van a díszterem, a hol a városi közgyűléseket is és elsőrendű bálokat tartják. A földszinten az udvari felől szintén van egy nagy terem, a mely a színielőadások tartására szolgál, szétszedhető színpaddal; ezenkívül itt is szoktak bálokat és hangversenyeket tartani. Balról a Kossuth-tér kezdetén van a Nagykőrösi Népbank r.-t. egyemeletes háza. A Népbank 1873-ban alakult, 1000 db 80 koronás részvényből álló alaptőkével. 1895-ben az alaptőkét 200.000 koronára emelték s a részvényeket 200 K értékűvé változtatták át. A legutóbbi év összforgalma 114,312.396.20 K, melyből a pénztári forgalom 50,156.827.28 K volt. A főbb tételek a következők: betétállomány 3,900.680.05, váltótárcza 2,476.661, jelzálogkölcsön 2,309.440.82, törlesztéses jelzálogkölcsön 664.082.41, átengedményezett jelzálogkölcsön 410.556.47, folyószámla adósok tétele 781.048.27, értékpapirállomány 573.766, visszleszámítolt váltók állománya 1,511.158, ház és ingatlanok értéke 91.293.09 K; a tiszta nyereség 122.937.71 K és az osztalék részvényenként 27 K. A Népbank, melynek vezérigazgatója Jalsoviczky László dr., jelenleg az Osztrák-Magyar Bank mellékhelye. A Népbank szomszédságában van az emeletes Központi szálló, majd az ú. n. postapalota következik.
 |
| Nagykőrös, Kossuth tér - régi piactér |
 |
| Nagykőrös, Népbank - 1917. |
Postapalota. A postapalota a város díszes, kétemeletes bérháza, a sarkán kupolával s jelenleg itt van elhelyezve a posta-, távíró- és távbeszélő-hivatal. Nagykőrösön 1788-ban állítottak föl postahivatalt, melynek javadalmazásához a város annak idején 100 m hold, az ú. n. postaföld átengedésével járult. Az első postamester Sántha Antal volt, a ki a postát 1793-ban Kovásznai Kovács Mózesnek adta el. Később Szobonya István lett a postajog tulajdonosa, majd ennek halála után özvegye: Inárcsi Farkas Sára s midőn férjhez ment, férje: Gubody János (1822). E család birtokában maradt egészen az államosításig, a mikor (1884) a postaföld is megfelelő kárpótlással visszakerült a város tulajdonába. A távírót 1872 április 21-én állították föl s 1888 január 3-án egyesítették a postával; a távbeszélő 1905 augusztus 28-án nyílt meg. Jelenleg a postafőnökön kívül 10 hivatalnok és 12 kézbesítő és szolga működik itt. A hivatal kézbesítési kerületébe 53 puszta és major tartozik. Van 11 levélszekrény és ugyanannyi értékczikk árúsító. A telefonállomások száma még alig haladja meg az 50-et. A forgalom az elmúlt évben a következő volt: levélpostai küldemény érkezett 585.520, elment 256.408, ajánlott levél érkezett 19.210, elment 16.390; csomag- és pénzküldemény érkezett 29.734, elment 16.894; távírat érkezett 12.795, elment 10.673; távbeszélgetés a távolsági forgalomban 1667, helyi forgalomban 41.652; utalvány érkezett 20.021 db 2,366.000 K és elment 25.078 db 1,275.000 K értékben; postatakarék- és csekkforgalom: befizetés 14.621 db 2,136.000 K és visszafizetés 1549 db 342.000 K értékben; a posta évi összes bevétele 65.460 K.
 |
| Nagykőrös, Postapalota építése 1905. |
Járásbíróság. A postapalota után következik a Steiner-féle földszíntes ház, melynek megszerzésére a város megindította a tárgyalást, hogy a rajta levő épületeket lebontva, ezzel a telekkel is növelje a főteret. Mellette van a város épülete, melyben valaha a régi patika volt s ma itt van a városi mészárszék. Ez épületnél a Kossuth-tér még jobban kiszélesbül és balról találjuk a kir. járásbíróság sárgára festett, régi, egyemeletes épületét. E ház még a múlt század első felében épült és az abszolutizmus alatt a cs. kir. szolgabírói hivatal székelt benne. Később itt volt a városi törvényszék, majd a telekkönyvi, közgyámi és gyámpénztári hivatal. Most az 1872-ben fölállított járásbíróság, telekkönyvi hatóság és a fogház nyer benne elhelyezést.
 |
| Nagykőrös, Kir. Járásbíróság és katolikus templom - 1915. |
Kath. templom. Mellette van a róm. kath. templom, mely 1782–88-ban, a róm. kath. egyház megújításakor épült. Régente a mai ref. templom volt a kath. híveké, de midőn a török korban a ref. vallás túlsúlyba került, egy darabig közösen használták, később pedig a történeti részben vázolt összekoczczanás következtében egészen a reformátusok birtokában maradt. A kath. egyház 1668-ban majdnem teljesen megszünt, mert sem templomuk, sem lelkészük nem lévén, istentiszteletet nem tarthattak és így a hívek vagy áttértek, vagy elköltöztek. 1733-ban Nagykőröst fiókegyházként Alpárhoz csatolták, majd 1768-ban megengedték a kath. híveknek, hogy az ú. n. Kvártélyház egyik termében istentiszteletet tarthassanak. Végre sok viszontagság után Mária Terézia 1778-ban helyreállította az egyházat. Majd a templom, plebánia és kántorlakás is fölépülvén, azóta állandó lelkészük van a katholikusoknak. Ma a hívek lelkiszükségletéről a plebános gondoskodik, két segédlelkészszel.
 |
| Nagykőrös, Katolikus templom kb 1900. |
Városháza: Befelé haladva, ugyancsak a baloldalon áll az ódon, tornyos, egyemeletes városháza, homlokzatával a főtérre fordulva. Ezt a telket 1702-ben szerezte a város gróf Keglevich Zsigmondtól, 600 rhénes frtért, hogy városházát építsen rajta. A városháza föl is épült néhány évvel utóbb, de 1738-ban leégett, azonban újra fölépítették. A mai emeletes homlokzat a toronynyal 1811-ben készült. Mindkettő zsindelylyel volt fedve, melyet 1843-ban cseréppel váltottak föl. A toronyban volt a tűzőrség, melyet újabban a ref. templom tornyába helyeztek át. 1847-ben a délkeleti földszintes szárnyat is emeletre vették. 1887-ben s később 1895-ben újabb földszintes szárnyakat ragasztottak hozzá, de még így is oly szűk, hogy a városi hivatalok mind nem férnek el benne, hanem azok egy részét a város bérházaiban kell elhelyezni. Tervbe van véve egy új városháza, a régi érdekes homlokzatnak a fölhasználásával. A földszintes épületrészben van még a Nagykőrösi Községi Takarékpénztár, mely 1860-ban alakult s mint ilyen, első volt az országban. Az első év forgalma a következő volt: bevétel 68.530.30 K, kiadás 60.365.94, készpénz 8164.36; vagyon 56.764.36, teher 56.160; nyereség 604.36 K. 1883-ban a 20.000 koronás alaptőkét 200.000 koronára emelték. Az elmult 1909. évben a forgalom főbb tételei már a következők: összforgalom 142,125.501.84 K, bevétel 21,780.528.85, kiadás 21,673.493.16, betétek 7,966.652.24 K; mérlegszámla: 6,702.602.55 K vagyon és 84.911.88 K tiszta nyereség. A takarékpénztár vezérigazgatója Kökény Dezső dr.
 |
| Nagykőrös, Községi Takarékpénztár, Városháza és református templom |
Ref. templom. A városháza szomszédságában van a vasrácscsal övezett kert közepén álló ref. templom, előtte Kossuth Lajos szobrával, mely Tóth István debreczeni szobrász alkotása. A templom építési ideje ismeretlen, de a mint az egyes maradványok csúcsíves építési stílusából következtetni lehet, még jóval a mohácsi vész előtti időkből származik. Előbb a katholikusoké volt, majd a reformáczió elterjedése után a kálvinista hívek birtokába került. A templomot több ízben bővítették és tornyát átalakították; így legutóbb 1906-ban, a mely alkalommal a torony régi szép góth jellegét egészen elvesztette. A karcsún magasba emelkedő torony fönt zárt folyosóval van ellátva s mivel ez a város legmagasabb pontja, itt van a tűzőrség is. A ref. egyház két rendes és két segédlelkészt tart.
 |
| Nagykőrös, Református templom, előtte a Kossuth szobor - 1901. |
Főgimnázium. A városháza és a ref. templom között van a ref. főgimnázium régi emeletes épülete, mely 1830-ban épült részben azokból a kövekből, melyek a templomot hajdan körülvevő czintermet alkották. A gimnázium eredetét már a történeti részben ismertettük; itt inkább az épületek leírását adjuk. 1864-ben ezt az épületet egy nagyteremmel és könyvtárhelyiséggel bővítették ki. Az első könyvtárosok Szilágyi Sándor és Szabó Károly voltak, a kik a könyvtárt rendezték. Ekkor bontották le azt a kis földszintes házat, melyben itteni tanárkodása alatt Arany János lakott, kinek a két föntin kívül még részben Salamon Ferencz, Mentovich Ferencz, Sz. Warga János és Szász Károly országos nevű férfiak is tanártársai voltak. Idővel az épület már nem felelt meg czéljának és fölmerült a bővítés vagy új építés terve, a mely Ádám Gerzson igazgatósága alatt, 1896-ban öltött határozott alakot. Előbb a régi épületet akarták kibővíteni, de ezt a tervet hamar elejtették és új helyiség építését határozta el az egyháztanács a temető mellett. Azonban a város csak azzal a föltétellel volt hajlandó 100.000 K segélyt megszavazni az építkezéshez, ha a főgimnázium a régi telken épül. Végre 1900 januárjában ilyen értelemben hozták meg a határozatot. Az építkezést, melyhez az állam 170.000 koronával járult, még ez év július 2-án V. Faragó Ambrus főgondnok felügyelete alatt megkezdték és 1901 szeptember 15-ére be is fejezték. A hatalmas, modern, kétemeletes épület homlokzata nyugatra néz. Az udvar felé két szárnya és különálló tornacsarnoka van, azonkívül vízvezetékkel és villamos világítással is föl van szerelve. Van benne 12 tanterem, rajzterem és szertár, vegytani, természetrajzi és természettani előadó-terem szertárakkal, gyűlésterem, zeneterem, hol télen az ifjúsági istentiszteleteket tartják; ifjúsági könyvtár, közel 3000 és nagy könyvtár, 20.000 kötettel, mely utóbbinak a nyilvánossá tételére most történt előterjesztés; továbbá természetrajzi és filologiai múzeum, igazgatói lakás és iroda, tanári és értekező szoba, kapus-szoba és szolgalakás. Az egész épület 300.000 koronába került. A megnyitás azonban csak egy évvel később, 1902 szept. 25-én ment végbe, a mikor nagy ünnepség keretében Ádám Gerzson utódja, Szalay Gyula igazgató vázolta az építés történetét, Horváth József tanár pedig alkalmi ódáját szavalta el. Jelenleg az intézetnek az igazgatón kívül van 13 rendes tanára, torna- és énektanára, orvosa, róm. kath., gör. kel. és izr. hitoktatója. Az 1909–10. iskolai évben volt 371 növendék (az I. oszt. párhuzamos), ezek közül vizsgázott 356; érettségit tett 39 ifjú.
 |
| Nagykőrös, Ev. ref. Főgimnázium - 1908. |
Arany-szobor. Az új és régi épület között van egy öreg eperfa, mely Arany lebontott lakása előtt állt. A kegyelet vasvédővel vette körül, de már nagyon pusztul. A gimnázium régi épületén, melyben most egyházi és városi hivatalok vannak, a következő szövegű márványtábla hirdeti Arany emlékét: „E helyen állott az a ház, a melyben ev. ref. gymn. tanársága utólsó idejében lakott Arany János, magyar hazánk nagy költője 1856–1860. Ezt az emléktáblát egyházunk és városunk nem múló kegyelete jeléül állította a nagykőrösi ev. ref. egyház az 1901-ik évben.” Az emléktáblát a főgimnázium új épületének fölavatásával egyidejűleg leplezték le, Danóczy Antal főgimnáziumi tanár ünnepi beszéde kíséretében. Itt áll az Arany-szobor is, melynek emelésére az 1896-ban tartott összejövetelen pendítette meg az eszmét Ádám László földbirtokos, Arany egykori tanítványa, mire az együtt levő tanítványok nyomban 842 koronát adtak össze. Ádám elnöklése alatt végrehajtó-bizottság alakult, mely az összes volt tanítványokat és a gimnázium valamennyi növendékét fölszólította az összeg gyarapítására. Majd Ádám László és Kozma Ferenczné buzgólkodására széleskörű társadalmi akczió indult, melynek eredményeként az időközi kamatokkal együtt egybegyűlt a szükséges összeg. A szobrot Strobl Alajos készítette 20.000 koronáért. A bronz mellszobor, melynek talapzatán márványból a vén gulyás, Arany hasonló czimű és kőrösi vonatkozású költeményének alakja ül, az emléktábla előtt áll. A szobrot 1910 szept. 25-én, országos ünnepség keretében leplezték le. Beőthy Zsolt tartotta az ünnepi beszédet és Szabolcska Mihály alkalmi ódáját szavalta el. Az Akadémia, Kisfaludy, Petőfi és vidéki irodalmi társaságok, az érdekelt és a szomszédos városok, egyházak és iskolák, a helyi testületek, egyesületek és magánszemélyek számos koszorút tettek le a szoborra.
 |
| Nagykőrös, Arany János szobor - 1910. |
Czeglédi-út. A városháza és a járásbíróság, illetőleg róm. kath. templom között nyílik a Kossuth-térből a Czeglédi-út, melyből a város szélén az Abonyi-út ágazik ki. Az elágazásnál 3 kat. hold 1007 -öl területen van a méntelep vörösre festett laktanyája. Ez azelőtt lovassági laktanya volt és 1837–38-ban épült. Elül vannak 443a tiszti és altiszti lakások, hátul pedig az istállók, mélyekben rendesen átlag 180 mén van. A laktanya a város tulajdona és 7200 K évi bért kap érte. – A méntelep mögött van a Széchenyi-fürdőkert, a mely szintén a városé és a területe 13 kat. hold 863 -öl. A nép Czifrakertnek nevezi; a XIX. század első felében itt állt a sörgyár. A város kezdeményezésére 1859-ben alakult a fürdőkert-társaság, a mely ezt a területet bérbe vette s akkor épült ide a fürdő és a vendéglő, míg a svájczi pavillon 1872-ből való. A fürdőkert-társaság később részvénytársasággá alakult át. A fürdőkert árnyas fáival és díszes virágágyaival ma is legkellemesebb sétahelye a város közönségének. Mellette van a csolnakázó tó, melyen télen a korcsolyázó-egyesület korcsolyapályát tart fönn. – Ugyancsak az Abonyi-út felé, a Bokros városrészen túl van a városi közvágóhíd, melyet mintaszerűen berendezve, 1889-ben állítottak föl. A Czeglédi-út mellett van a Nagykőrösi Mészhomok-műkőgyár r.-t. telepe.
k
 |
| Nagykőrös, Magyar királyi állami méntelep / Huszárlaktanya 1917. |
 |
| Nagykőrös, Széchenyi fürdőkert / Cifrakert -1922. |
 |
| Nagykőrös, Csónakázótó - 1899. |
Kecskeméti-utca. Visszatérve ismét a főtérre, közvetetlenül a ref. templom és Kossuth-szobor mellett a Szolnoki-utcza ágazik ki, ezzel derékszög alatt pedig a Kecskeméti-utcza déli irányban. Ez utóbbin elindulva, jobbról találjuk a községi polgári leányiskolát, mely a nagykőrösi nőegylet kezdeményezésére 1870-ben keletkezett, azonban mai jellegét és szervezetét csak több évi viszontagság után nyerte. Jelenleg az intézet 15.760 K költségbe kerül a városnak. Az utcza baloldali sarkán van a Gubody-telek, a hol az egykori postaház állott, mely mint láttuk a joggal együtt a Gubody-családé volt. Itt balra befordulva, tágas térre jutunk. Ezen a helyen volt valamikor az ótemető. Ugyanis a temető eredetileg közvetetlenül a templom mellett kezdődött, és idővel, a hogy jobban benépesült, mindíg kijebb húzódott, míg a fölszabadult belsőrészeket beépítették. Az ótemető helyén ma mintegy 30 kat. hold föl van parczellázva kertváros czéljaira és már van is rajta néhány csinos, villaszerű épület. A középen meghagyott térség, a mely most a sertéspiacz, az építendő második református templom helyének van szánva, melynek építési költségeire Kovács Lajos 48-as honvédhadnagy, az egyháznak több, mint 40 éven át lelkipásztora, 50.000 koronás alapítványt tett.
 |
| Nagykőrös, polgári leányiskola, 1906. |
Mintakert. A Temető-utczán kifelé haladva, balról találjuk a Mocsy László-féle kúriát, a mely most Ádám László és neje Mocsy Francziska tulajdona, jobbról pedig Nemcsik Gusztáv gőzmalmát, mely 85 lóerős géppel és 13 munkással dolgozik. A Temető-utczától balra van az ú. n. Mintakert, mely 13 kat. holdon 1856-ban keletkezett; a városé és jelenleg a kertészeti egyesület tartja kezelésében. A kertben csinos épületek vannak, melyek a keletkezéskor a földmunkával együtt 28.000 koronába kerültek. A Mintakertet kezelő "Nagykőrösi gyümölcsészeti, borászati és szőlészeti egyesület." 1883-ban alakult, de már 1885-ben "Nagykőrösi Kertészeti Egyesület" lett a neve. Az egyesület mintaszőlő-, gyümölcs-, díszfa-, nemesfűz-, szőlővessző- és konyhakertészeti telepet tart űzemben, csemetéket nevel és árusít. A gyümölcsöt úgy értékesíti, hogy midőn egy fa termése megérett, a vasárnaponként tartani szokott árverésen a legtöbbet igérőnek eladja és a vevő a termést leszedi és hazaszállítja. Ugyanígy történik a csemegeszőlő-táblák termésével is. Mióta a Mintakert fönnáll, a város lakossága legnagyobbrészt itt szerezte be csemetéit.
 |
| 1942. jobb alsó képen a M. kir. téli gazd. iskola |
Iskolák. Visszatérve ismét a Kecskeméti-utczába és azon kifelé haladva, jobbról találjuk a Dabasi Halász Ferencz-féle kúriát, mely most Gaál Dezsőé, kinek anyja Halász leány volt. Ezzel szemben van a nemes Szalay Pálné V. Faragó Zsuzsánna 12.000 koronás adományából épített ref. leányiskola és községi árvaház, melyet az ótemető kerületéből kiszakított telken 1881-ben építettek. Az árvaház, keletkezése után mindjárt, a Nagykőrösi Jótékony Nőegylet gondozása alá került, özv. Jalsoviczky Károlyné, a nőegyesület nemesszívű elnökének buzgólkodására. Az árvaház, melyben évente 20-25 árva nyer elhelyezést, 13.149 K költségbe kerül a városnak. - Az utcza jobb oldalán, Gaál Dezső úrilaka mellett van Tanárky Gedeonné, az egykori államtitkár özvegyének kéttornyú kúriája, hatalmas, harmadfél kat. holdnyi park közepén. Ez az épület azelőtt Dabasi. Halász Józsefé volt. Azután következik a Majthényi-teleken levő ref. népiskola, mely épületet 1892-ben vette meg a város, hogy az elemi iskolák népesedésével a belső iskolák néhány osztályát idehelyezze át. Ezt követi Inárcsi Farkas Elek, volt orsz. képviselő úrilaka, a mely most Kiss Pálé.
Temetők. A város végét elérve, előttünk az enyészet birodalma: a temető. Az ótemető ma már egészen föl van hagyva, csak a régi és az új temetőben temetkeznek. 444A város nagynevű halottait és ma még élő utódok rég elhunyt kedveseik hamvait átvitték a mai temetőbe. Az ótemetőben csak egy sír maradt: hét szilfa között Szász Károly hitvesének, Szász Polixenának, az Iduna néven ismert költőnőnek a sírja. Sírkövén a következő sírvers olvasható, mely részben Arany János és részben Szász Károly alkotása: "Egész teste fájdalom volt, - Egész lelke szeretet, - Az súlyával földre hajolt, - Emez égbe sietett. - Fényes lelkének a mennyben - Jobb is, mint a földi szennyben, - Ott van igazi hazája, - Kedveseit odavárja." Belépve a kapun a régi temetőbe, mely egészen egybe van forrva az új temetővel, egy széles, árnyas, kétoldalt padokkal ellátott út nyílik előttünk. A 34 kat. hold 565 □-ölnyi területű temető, főként akáczczal sűrűn beültetve, rendezett útaival, borostyánnal befutott díszcserjéivel és virágbokraival inkább egy liget és sétahely hatását kelti és a tavaszi hónapokban annak is használja a város közönsége. Közel a kapuhoz van Szigeti Warga János, a főgimnázium egykori tudós tanárjának sírja. Majd beljebb Bordács főbíróé, kinek sírkövére Arany János csinálta a következő verses fölíratot: "Azt jelenti e néma jel, - Itt nyugszik Bordács Dániel, - Ügyvéd, bíró, polgár, barát, - Sok szegény szív áldja porát. - Mint férj, maga volt a hűség, - Ez az első keserűség, - Melylyel hitvesét illette, - Hogy bánatba öltöztette." Ugyancsak itt van Károlyi Sámuel dr. orvos, Károlyi Árpád bécsi főlevéltáros és történetiró 1862-ben elhunyt nagybátyjának a sírja, a melyre szintén Arany János irta a következő sirverset:
"Óh a kimondhatatlan - Gyászt mondd ki, néma jel! - Férj, atya volt: ma egy név: - Károlyi Sámuel. - Egyedül hogy ne lenne - A sirnak mélyiben: - Két kis fia itt véle - Lajos, László, pihen - És, hogy vigaszt keresve - Találjon egy nevet: - Bús özvegy és öt árva - Emelte e követ. - Orvos, ki itt lelt gyógyirat - - Itt várja, mig uj nap virad."
A régi és új temető határán az út két oldalán két oszlop áll, két fölíratos márványtáblával. Valaha az ótemető főbejáratánál 110 □-öl alapterülettel, keresztalakú deszkaépület, ú. n. temetői imaszín volt, mely már 1628-ban fönnállott. Azelőtt szokásban voltak a predikácziós temetések, a mikor a koporsót előbb idehozták és a gyászszertartás itt folyt le. Ebben az imaszínben volt a föntemlített két sírtábla, a szín két oldalába falazva, de már a hozzájuk tartozó hamvak helyét akkor sem ismerték. Midőn az imaszínt 1882-ben lebontották, a két sírkőtáblát mai helyén állították föl. Az egyik tábla Helmeczy István szuperintendensé, a ki 1670-től 1753-ig élt. A márványon rajta is van domborművű alakja papi talárban, kezében a bibliával. A másik Helmeczy vejének, az 1782-ben elhunyt Sypos Gábornak a sírköve, az utóbbi bevésett czímerével. Az ótemetőből áthozva, itt nyugszik az újban Szecsődy Gáspár kompániás kapitány, a ki a sírfölírat szerint 66 csatában és 99 ütközetben vett részt. Majd díszes kriptasor következik, még pedig nemcsak holtaké, hanem élőké is. Ugyanis itt szokásban van, hogy egyes családok már életükben elkészíttetik haláluk utáni nyugvóhelyüket és sírkövüket, a halálozási évszám kivételével. A keresztútnál több impozáns mauzoleum látható. Tanárky Gedeoné, a város első képviselőjéé, a későbbi államtitkáré; Dabasi Halász Józsefé, első magyar szobrászművészünknek, Ferenczy Istvánnak az angyalszobrával; Inárcsi Farkas Eleké; Kalocsa Balázsé, a ki a városnak és a ref. egyháznak óriási alapítványokat hagyott és nejéé, Ferenczy Annáé, a ki Idának, Erzsébet királyné kedvelt udvarhölgyének a nővére volt; továbbá Filó Lajos ref. egyházkerületi főjegyzőé, a nagynevű tudós lelkészé, a ki Genfben franczia vitában vett részt s a nagykőrösi egyháznak, melyet 40 éven felül szolgált, 60,000 koronás alapítványt tett.
Kilépve a temető főkapuján, előttünk találjuk a vásárteret, melyen a főgimnázium befásított játszótere és a tüzoltó gyakorló-torony látható. A temetőtől jobbra van az izr. temető, egy kat. hold. területen. A vásártéren túl nyugatra a róm. kath. temető fái látszanak. Ezenkívül van még egy kath. temető és a kettő együtt 6 kat. holdat foglal el.
Vásártér környéke. A ref. temető külső részén van a járványkórház, melyet a város 1894-ben építtetett. A vásártér közelében délre van az Első Nagykőrösi Téglagyár r.-t. telepe, melyet 1906-ban alakítottak át részvénytársasággá s jelenleg 35 munkással dolgozik s évente 3 millió téglát gyárt. A város felé indulva, találunk egy szárazmalmot, a mely ma már az egész Alföldön kiveszőben van, éppúgy, mint a szélmalom. 1857-ben még 64 volt s ma már csak 3 van a város területén. Ezek közül is csak kettő működik, a harmadik már motoros űzemmel szecskavágóvá alakult át. Hasonlóképen az egykori 15 szélmalomból is már csak három áll.
Kuriák. Az Uri-utczán térve vissza a városba, egész sereg régi és újabb eredetű, csinos kúriát találunk. Molnár Gedeon volt városi főjegyző özvegyéét, 2000 □-öles, és Beretvás Jánosét, 2 holdas beltelekkel; özv. Inárcsi Farkas Lászlónéét, Szeles Pálét, érdekes, kívül rácsos ablakaival; néhai Kalocsa Balázsét, a mely most az ő végrendelete értelmében kisdedóvó; a 'Sigray-féle kúriát, a mely most özv. Beretvás Györgyné 'Sigray Teréz tulajdona. A Híd-utczán tovább haladva, a Vajkó-féle kuriákhoz érünk, melyek egyike most Fitos Vilmos volt főkapitányé, a másik a Szenthe családé. Ezekkel szemben van Khirer Ferencz motoros malma néhány munkással. Az Arany János-utczában van Beretvás Gusztáv kuriája, a hol itteni tanársága idején Arany János egy ideig lakott; ez most Beretvás Györgyé. Az egykori Jalsoviczky Mihály-féle kúria most Csete Jánosé. Ugyancsak itt van Beretvás Farkasné emeletes kúriája, nagy udvarral és kerttel. A hagyomány szerint az épület földszintjét maga a fejedelem építtette s alatta van a tágas Rákóczi-pincze, melynek ma is meglévő kulcsa a régi lakatosmívesség remeke. A Rákóczi-utczában van a Gellén-féle kúria, a mely most a Gubody-családé.
Izr. templom. A Rákóczi-utcza egyik kiágazó mellékutczájának elején van az izr. templom, mely 1817-ben épült és 1845-ben megnagyobbították. Azonban a hitközség még 1778-ban keletkezett és 1802 óta van rabbija, míg az istentiszteletet eleinte bérelt szobában tartották. Jelenleg nincs a hitközségnek rabbija, csak két kántora és nagyobb ünnepeken a kecskeméti rabbi jön át. A hitközség hat osztályú elemi iskolát tart fönn, melyben két tanerő működik. - Ugyancsak a Rákóczi-utczában van Kollársz és Társai Első Nagykőrösi Gőzmalma, melynek gépe 80 lóerős és 7 munkást foglalkoztat.
A Patay-utczában említésre méltó a Gombay-féle kúria, mely most D. Szüts Judit tulajdona. Itt van a ref. tanítóképző is, mely a Patay Sámuel és Beretvás Éva házastársaktól, a tanítóképző egyik alapítóinak örököseitől vett telken áll. A mai épületet 1891-92-ben emelték, de az intézet még 1837-ben keletkezett, azonban sok viszontagságon és változáson ment át. Jelenleg a nagykőrösi ref. egyház és a dunamelléki egyházkerület tartja fönn. Az 1909.-10. isk. évben az intézetnek 74 növendéke volt s H. Kiss Kálmán igazgató vezetése mellett hat rendes tanár s hét kisegítő és hitoktató működött. A tanítóképzővel kapcsolatos osztatlan hatosztályú gyakorlóiskolába 47 növendék járt.
Kaszinó. Mint érdekes régi épület, fölemlítendő még a Rózsa-utcza és Szász Károly-utcza egyesülésénél a Nagykőrösi Kaszinó mai háza, görög stilusu oszlopos homlokzatával, mely előtt kert van. A kaszinó még 1842-ben alakult s újabban a vele egyidős Polgári Körrel egyesült. Könyvtárállománya a 3000-et meghaladja.
 |
| Eötvös tér 1911. Középen a Kaszinó épülete |
Nagykőrös r. t. város lakosainak a száma a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 26.638 volt, ebből 26.512 a polgári és 126 a katonai népesség. A jelenlevők közül külföldi honos 16, külföldön távollevő 45. Nem szerint volt 13.350 férfi és 13.288 nő. Életkor szerinti megoszlás: 6 évnél fiatalabb 3876, 6-11 éves 3295, 12-14 éves 1811, 15-19 éves 2977, 20-39 éves 7053, 40-59 éves 5055. 60 évesnél idősebb 2571. Családi állapot szerint: 14.792 nőtlen és hajadon, 10.172 házas, 1592 özvegy és 82 törvényesen elvált. Anyanyelvre nézve: 26.497 magyar, 68 német, 39 tót, 12 oláh, 1 horvát, 3 szerb és 18 egyéb. Az egész lakosságból csak 141 nem volt magyar anyanyelvű, hanem azért mégis 26.614 tudott magyarul beszélni, tehát 24 híján valamennyi. Vallás szerint: róm. kath. 7548, gör. kath. 26, ref. 18.151, ág. h. ev. 166, gör. kel. 8, unit. 3, izr. 729, egyéb 7. Irni és olvasni tud 17.225. - A lakosság 5351 házban lakott, melyek túlnyomó részben vályogból és sárból épültek, 3/5 részben nádtetővel, de azért az alapjuk lehetőleg kő vagy tégla és a cserép- és zsindelyfedés is terjed. A hatóság kimutatása szerint volt az elmult év végén Nagykőrösön 4491 lakás, még pedig 2217 egy, 1657 két, 490 három, 284 négy-öt, 60 hat és 19 hatnál több szobás lakás. Az összes házbérjövedelem 163.722 K.
Területmegoszlás. Az óriási kiterjedésű város területéből a szántóföld 43.999 kat. hold 1250 □-öl, legelő 5773 kat. hold 171 □-öl, rét 7716 kat. hold 658 □-öl, nádas 70 kat. hold 344 □-öl, erdő 2454 kat. hold 514 □-öl, szőlő 3840 kat. hold 1183 □-öl, kert 286 kat. hold 456 □-öl, mívelés alá nem eső út, utcza és tér 2224 kat. hold 379 □-öl, park 8 kat. hold 862 □-öl, vasút 81 kat. hold 676 □-öl, temető és pedig használatban 29 K h. 1596 □-öl, használaton kívül 31 kat. hold 56 □-öl, összesen 61 kat. hold 52 □-öl, belterület 294 kat. hold 244 □-öl, melyből a beépített telek 273 kat. hold 652 □-öl és az üres telek 20 kat. hold 1192 □-öl. 446A talaj általában homokos, még pedig agyagos humuszos barna homok, csak éjszak-nyugaton sivár homok. Az éghajlat alföldi, nagy hidegekkel és nagy melegekkel, azonban a hatalmas erdőterületek mégis kedvezően befolyásolják.
Földmívelés. A lakosság főfoglalkozása a földmívelés és a belterjes gazdálkodás egyre nagyobb tért hódít. Legfőbb termény a rozs, azután a búza, árpa, kukoricza. A szemes termények jóáron értékesíthetők. Szépen fejlődik a mesterséges takarmányfélék termesztése, így a luczerna, répa, bükköny, csalamádé. A gazdasági gépek használata terjed, műtrágyát azonban csak a nagyobb szőlőtelepek alkalmaznak. A földárak elég magasak, így a városhoz közeleső részeken 2000, távolabb pedig 400-1600 K a föld ára kat. holdanként. A mezőgazdasággal foglalkozó lakosság kultúrális fejlettségére jellemző, hogy mintegy 20 gazdászegyesület van a városban. A munkásviszonyok tűrhetőek és a szocziálista agitátorok még egyáltalában nem értek el eredményt az itteni nép között. Kivándorlás úgyszólván nincs, az elmúlt évben is mindössze hat útlevelet váltottak. A mezőgazdasági termelésnek gyümölcsből és uborkából kivitele is van, még pedig az utóbbiból olyan nagy arányban, hogy azt külön is ki kell emelnünk.
Gyümölcs és uborka. A nagykőrösi gyümölcs- és zöldségfélék közül felemlítendő az alma, baraczk, uborka, meggy, szilva, dinnye, burgonya, saláta, paradicsom és főként az uborka. Gyümölcs- és uborkapiacza első az országban, saláta- és uborka-tenyésztése pedig első helyen áll majdnem egész Európában. A lakosság már régóta foglalkozik gyümölcs-, saláta- és uborkatermesztéssel és az ezekkel való kereskedés húsz év alatt hatalmas lendületet vett. A gyümölcskereskedők sok fáradsággal megteremtették az itteni gyümölcs és uborka jó hírnevét a messze külföldön. A monarchiában három helyen: Znaimban, Rákospalotán és Nagykőrösön termesztenek uborkát nagyban, de a nagykőrösi felülmúlja őket kitünősége mellett még abban is, hogy három héttel előbb jelenik meg a világpaczon, mint amazok. Ez pedig az éghajlati viszonyokon kívül főként a nagykőrösi szorgalmas gazdasszonyoknak köszönhető, a kik a világ első uborkatermelői. Az uborkával és salátával bevetett terület kb. 2500 hold, de ez minden évben növekszik, mert a lakosság a búza rovására egyre több és jobb területet foglal el uborkának. A kinek földje nincs, az bérel s egy porczió (= 100 □-öl) uborkaföld haszonbére 12 K, egy holdé 192 K. Közepes termés esetén is 1000-1400 koronát lehet bevenni egy hold terméséből. S túltermelésről egyelőre szó sem lehet, mert bármennyit hoznak is piaczra, mind illő áron értékesíthető. Ennek oka az, hogy a nagykőrösi uborka kellemes ízű, zamatos, akár savanyítva, akár salátaként kerül fogyasztásra és e miatt lett olyan kedvelt világpiaczi czikk. Míg gabonát 500-600 vaggonnal szállítanak el Nagykőrösről, addig a gyümölcs-, saláta- és uborka-kivitel 2500-3000 vaggon évente. S míg a szemes termésből kb. egy millió koronát vesznek be a nagykőrösi termelők, addig az uborkából és salátából mintegy két és fél milliót. A legerősebb szállítás naponként átlag 60-70 vaggon, melyből 40-50 vaggon az uborka és 30-40 vaggon a gyümölcs. Naponta két gyorstehervonat indul Nagykőrösről, az egyik a vámkülföld felé Ruttkának, a másik Marcheggen át Bécs és Prága felé és az árú másnap már rendeltetési helyére ér. E vonatokon külön gyümölcsszállító vaggonok vannak, e czélra megfelelő berendezéssel. Uborkát innen nemcsak Budapest, Bécs, Prága, Brünn, Kattowitz, Przemysl, Pilsen, Teschen és Lemberg, hanem a vámkülföldre: Berlin, Drezda, Lipcse, Plauen és Chemnitz városokba is szállítanak. A legújabb időben azonban a gyümölcs- és uborkakereskedelem nagy változáson ment át; ugyanis eddig gyümölcskereskedelmünk középpontja Bécs volt, oda szállították Nagykőrösről is a gyümölcsöt és uborkát és az ottani ügynökök adták el a külföldnek, de ma már az élelmes nagykőrösi kereskedők közvetetten piaczot teremtettek a külföldön és árúikat egyenesen odaviszik. Ennek előnye legfőképen az, hogy míg azelőtt a bécsi piacz znaimi uborkával látta el a külföldet, most késő őszig, míg a termés tart, a kőrösi uborkának piacza van a külföldön. Az uborkapiacz főidejében, mint már említettük, tele van a főtér, ennek néhány tágas mellékutczája és az ezekben levő 60-80 telep uborkával s hajnali két órától kezdve már nagy a sürgés-forgás. Kb. 1500 főre tehető azoknak a munkásoknak a száma, a kik a gyümölcs és uborka vásárlásával, átvételével, összeolvasásával, válogatásával, kasokba és zsákokba varrásával és az elszállítással keresik meg tisztességes napszámukat. Ezek 9/10-ed része asszony és lány, kiknek egész nyáron át szép keresetük van. Hasonlóképen érdekes czikk még a fölmagzott uborka magja, mely őszszel jelentékeny mennyiségben, gabonás zsákokban kerül piaczra és nemcsak a fővárosi, hanem a znaimi és brünni nagy magkereskedők is előszeretettel vásárolják.
 |
| Nagykőrös, Uborkavásár a régi Piactéren, 1920-as évek |
 |
| Möggy szállítása vasúton |
Állattenyésztés. A belterjesebb gazdálkodás hódításával a lakosság az állattenyésztésre is áttért, de ez nem nagyarányú és inkább saját szükségletre, mint eladásra történik, különösen a nagyobb jószágnál. A lótenyésztés az angol és arabs, a szarvasmarha-tenyésztés magyar és simmenthali fajtákkal történik. A juhtenyésztés csökkenőben van. A sertéstenyésztésnél legelterjedtebb a kondorszőrű mangalicza-faj. Ennek nagyrésze már eladásra kerül. Hasonlóképen a baromfitenyésztés is ezt czélozza, a mely főként a fehér pulyka, tyúk, liba és kacsa nevelésére és hizlalására terjed ki, újabban már a nemesebb fajtákkal. Szépen terjed a méhészet is, a melynek termékét tekintélyes haszonnal lehet értékesíteni, azonban a selyemtenyésztés még nagyon csekély. A legutóbbi év állatállománya a következő volt: 3538 ló, 10 szamár, 7442 szarvasmarha, 1451 juh, 74 kecske, 4798 sertés; ugyancsak a múlt év állatvásárjaira fölhajtottak 4220 lovat, 17.100 szarvasmarhát, 183 bivalyt, 5215 juhot, 20 kecskét, 6720 sertést, melyeknek 60%-át eladták. A helypénzszedésből begyült az 1909. évben 47.041 K 74 fill. Van a városban egy állami, egy városi, két katonai és egy magánállatorvos.
 |
| 1937. vásártér, jószágkiállítás |
Szőlőmívelés. A homoki szőlők telepítésével Nagykőrösön is nagy lendületet vett a szőlőmívelés, annyival is inkább, mert a szőlő- és gyümölcs-termelés a város lakosságának már évszázadok óta kedvencz foglalkozása volt. A várost - kivéve dél felől - ma is minden oldalról régi szőlőskertek - itteni szólásmód szerint "szőlőhögyek" - környezik, egy-két száz év előtt pedig még a déli részen is, a merre ma szántóföldek vannak, szőlőskert volt, mert régi osztálylevelek sokszor említik a "Fekete högy"-et. A régi időben, a mikor még a szántóföldek alig adtak valami jövedelmet, a lakosok jövedelmi forrásai a szőlőhegyek voltak. Újabb időben az addig parlagon hagyott vagy legföljebb erdőültetésre használt homok rövid idő alatt benépesült szőlőtelepekkel s mint már említettük, a vonat az egész határban úgyszólván szőlőtáblák között halad. Ennek a mozgalomnak B. Tóth Ferencz volt a megindítója, a ki 1885-ben 142 kat. hold homokbuczkát vett a Csemőben s azt szőlővel telepítette be. Négy évi fáradságos munka árán mezei vasúttal lehordatta a buczkákat és a talajt egyenlővé tette, a mi maga 80.000 K-ba került. Ekkor beültette az egészet ezerjó, olasz rizling, kadarka és sauvignon borszőlő, továbbá chasselas, muskotály és otonel csemegefajtákkal. Arra a területre, a mely eredetileg 4544 K-ba került, a tulajdonos 15 év alatt a forgatással, karózással, trágyázással és építkezéssel 442.800 K-át költött rá. S hogy a föld értéke azóta mennyit nőtt, mutatja az, hogy ott, a hol Tóth Ferencz kat. holdanként 32 K-t fizetett, most 600 K egy kat. holdnak az ára s a melyért akkor még 20 K állami adót fizetett, annak a területnek ma 600 K az adója. A bokrosi telepen, a mely ezelőtt csordajárás volt, ma 50 hold van beültetve. Itt csinos présház van. Ennek a kezdeményezésnek a nyomán mindenfelé megindult a telepítés és a szőlővel beültetett homok területe már a 3000 kat. holdat meghaladja, a mióta azután a czegléd-csemői vasút is kiépült.
 |
| Nagy Elek szőlője, kb 1937. |
 |
| Nagy Elek, szüret, kb 1937. |
Ipar, kereskedelem. A város ipara kisipar s csak a helyi szükséglet kielégítésére dolgozik. A nagyobb ipartelepek közé számítható a már föntebb említett négy malom, két téglagyár, a szeszgyár, Molnár Dániel kályhagyára és Segesvári Imre asztalos mótoros üzemű gyára, jéggyárral kapcsolatban. A kereskedelmi élet igen élénk. Csinos és nagy üzletek vannak mindenféle ágból, főként a piacztéren és a forgalmasabb utczákban. A gyümölcscsel és uborkával való kereskedést már bőven tárgyaltuk. A városban van 610 önálló iparos és 267 segéd, 132 önálló kereskedő és 80 segéd. Az iparosok, érdekeik megvédésére, egyesületekbe tömörültek, melyek a következők: az Ipartestület 1887-ben alakult, 610 mester, 240 segéd és 125 más tagja van; a Csizmadia ipartestület 1872-ben alakult, tagjainak száma 230; az Építő ipartestület 1874-ből való, tagszáma 28; a Kocsigyártó ipartársulat 1872-ben alakult, taglétszáma 40; ipari egyesülés még az Iparoskör 176, az Építő-iparos munkás-egyesület 45 és az Iparosifjak önképző-egyesülete 41 taggal. A kereskedelem élénksége mellett bizonyít még a már ismertetett pénzintézetek, a vasút és a posta tekintélyes forgalma.
Közlekedés, kövezet. Mint már említettük, a közlekedést a Máv. budapest-szegedi vonala és a czegléd-csemői h. é. vasút bonyolítja le. Ezenkívül a város területén megy keresztül a dunaföldvár-debreczen-máramarosszigeti állami út (Kecskemét-Czegléd 448közötti szakasza), a nagykőrös-újkécskei és nagykőrös-törtel-abonyi törvényhatósági közút (melyeket most építenek ki makadám burkolattal), ezekenkívül még 28 helyi érdekű községi közdülő út van. A helyi közlekedés eszköze 12 bérkocsi és 2 omnibusz. Hogy a helyi közlekedés akadálytalanul legyen lebonyolítható, újabban a város sokat áldoz az utczák és terek kikövezésére. Bazalttal van burkolva 3000 m2 29.200 K értékben, aszfalttal 10.000 m2 140.000 K, makadám alappal 11.500 m2 80.500 K, makadám alap nélkül 1500 m2 6000 K, téglával 1000 m2 3000 K értékben; összesen burkolva van hét utcza és tér, 5150 m hosszúságban, 27.000 m2 területtel, 258.600 K értékben. Az évi javítás 5700 K. Nincs burkolva még 166 utcza. Újabb burkolás az 1910. év folyamán bazalttal 400 m2 46.800 K értékben. A gyalogjárók burkolata a következő: aszfalttal 3 utcza, 2500 m. hosszú, 6000 m2, 72.000 K; téglával 31 utcza 22.000 m. 35.000 m2, 70.000 K értékben. Az évi javítás költsége 2000 K s az évi új kövezés 300 m2 területű, 6000 K értékben.
Tanügy. Nagykőrös városa a tanügyet szintén elsőrendű érdeknek tekinti s arra évente tekintélyes összeget áldoz. A ref. főgimnázium, ref. tanítóképző és városi felső leányiskola történetével már foglalkoztunk. Az elemi iskolák statisztikáit is közli a közoktatásügyi fejezet, itt tehát csak a legszükségesebbekre szorítkozunk. A népoktatás, mint már az egyes felekezeteknél érintettük, általában az egyházak kezében van. Legtöbb iskolája van a ref. egyháznak s ezek a következők: fiúiskolák: Tanítóképzői gyakorló, I. kerületi, Irházi és Alszegi egy-egy, a Központi három és a Kecskeméti-utczai iskola négy, összesen 11 tanerővel. Be volt írva 773 és följárt 751 fiú. Leányiskolák: Kopa-féle és IX. kerületi egy-egy, Szalay F.-féle három, Alszegi, Középső és Felszegi egy-egy, Erzsébet királyné kettő és Árvaház-iskola egy, összesen 11 tanerővel. Be volt írva 703 és följárt 684 leány. A református népiskolák évi összes költsége 47.306 K 86 f, melyhez a város 17.288 K-val, az egyház 17.188 K 64 f-el járul, míg a többit az iskolák jövedelmeiből fedezik. A városnak van 11 tanyai iskolája, melyek a következők: belső nyilasi, külső nyilasbesnyői, tetétleni, alsójárási, hangácsi, feketei, homolytáji, felsőjárási, csemői, nyársapáti és pótharaszti tanyai iskola, melyek évi költsége 16.694 K. Ezek közül 10 mellett van gazdasági ismétlő-iskola 2460 K költséggel. A jótékony nőegylet leányiskoláján kívül van még a róm. kath. elemi iskola, öt tanerővel, az izr. iskola és az iparos és kereskedelmi inasiskola. A kisdedóvás szintén a város kezében van, a következő öt kisdedóvóval: felszegi, központi, Kalocsa-féle, alszegi és bokrosoldali, melyek évi költsége 6640 K. A város évente egyházi és iskolai segélyekre összesen 67.150 K 73 f-t ad.
Sajtó. A sajtóügyet Nagykőrösön két organum szolgálja: a Nagykőrösi Hirlap és Nagykőrösi Ujság. A Nagykőrösi Hirlap a Nagykőrös, melyet 1877-ben Tóth József és Nagyk. Hirlap, melyet 1893-ban Plager Gyula és Takács Béla alapított, 1895-ben történt egyesüléséből származott. Ipar, kereskedelmi, gazdasági és társadalmi lap, mely vasárnap jelenik meg; felelős szerkesztője jelenleg Horváth József, társszerkesztői Pláger Gyula és Joó Imre dr. A Nagykőrösi Ujságot, mely szombaton megjelenő társadalmi és vegyes tartalmu lap, 1900-ban Benkó Imre alapította; jelenleg Danóczy Antal a szerkesztője.
***
Nyomdák, könyvkiadás a két világháború között:
Nagykőrösön 1876-ban kezdte el működését az első nyomda, Ottinger Ede létesítette. A századforduló idején nyílt a második, mely Bazsó Lajos tulajdona volt 1924-ig, ekkor eladta Dajka Lajosnak, aki a kis nyomdát hamarosan a környék egyik legnépszerűbb üzemévé fejlesztette. Itt nyomták eleinte a Nagykőrös és Vidéke c. lapot, majd a Duna - Tisza-közi Hírlapot. A Dajka nyomdában jelentek meg az Arany János-Társaság évkönyvei és egyéb kiadványai is. Erre a célra külön betűtípust vásárolta nyomdászmester. Szép illusztrációkat is készített. A nyomda a 2. világháború idején is végig működött.
A harmadik nyomdát az első világháború után Székely Albert könyvkereskedő létesítette. Mivel nem létezhetett a mindennapi munkát és kenyeret biztosító újság nélkül, ő is próbálkozott újságszerkesztéssel, ez azonban nem volt sikeres, ezért hamarosan feladta vállalkozását. A negyedik nyomdát Dr. Kiss László ügyvéd alapította a Nagykőrös és Vidéke számára. Két másik vidéki lap előállítását is elvállalták, néhány év után azonban ez az üzem is megszűnt. Az ötödik nyomdát Nagy Sándor könyvkereskedő alapította az 1920-as évek végén. Mivel nem kapott lapindítási engedélyt, a jól berendezett üzemet eladta 1932-ben V. Szűcs Sándornak, aki már 1923. óta szerkesztette a kiöregedett Ottinger nyomdában a Nagykőrös Kocsér Kécske Híradóját. V. Szűcs Sándor Farkas Sándort vette maga mellé nyomdásznak. Nagy Sándor nyomdája volt az Arany János nyomda, melyet V. Szűcs tulajdonában Híradó nyomdának neveztek el. Sajnos a helyben készült könyveknek csak kis töredéke található meg az Arany János Múzeum könyvtárában,
Nagykőrösön négy könyvkereskedés működött a két világháború közötti időszakban: Bazsó Kálmánné, Geszner Jenő, Nagy Sándor és Németh Sándor üzletében lehetett olvasnivalót válogatni. Geszner Jenő és Nagy Sándor az árusításon kívül könyvkötéssel is foglalkozott. 1930. május 18-án tartották az első Könyvnapot a városban. „A vasárnapi nagy program egyik kiemelkedő pontja volt a könyvnap. A négy könyvkereskedő közül csak ketten, Németh Sándor és Bazsó Kálmánné vettek részt az akcióban. Ok, hogy a kiadók csak készpénz fizetése ellenében szállítják az akció könyveket. Az olcsó kiadásoknak nem várt sikere volt. 5-600 kötetnyi könyv kelt el a megelőző napokon és vasárnap, de ez a mennyiség a héten még felemelkedik ezerre. Nagy eredmény ez Nagykőrősön, ahol évente a helyi boltokban alig kel el pár száz kötet könyv. Az első siker sok értékes tapasztalatot nyújt a jövőre is. Ezután minden évben lehet és kell Nagykőrösön könyvnapot tartani.” Az 1939-es Könyvnap érdekessége az volt, hogy nem a szépirodalmi, hanem a szociálpolitikai munkák aratták a legnagyobb sikert. Legjobban Kodolányi, Féja Géza, Kovács Imre könyvei fogytak, de nagy sikere volt az Éber - Takács Műveszettörténetnek is. Sokat eladtak Móricz, Babits és Jókai műveiből is. Az 1940. évi könyvnapot az Arany János Bajtársi Egyesület szervezte, június 2-án. A Turul Szövetség könyvkiadójának kiadványait árulták, Szabó Dezső: Az egész látóhatár, Veres Péter: Az Alföld parasztsága, Kodolányi János: Suomi titka, Sinka István: Vád, Tatay Sándor: Jelek a porban c. műveit.
***
 |
| 1911. Városház, Református templom, előtérben Bazsó Lajos üzlete |
Hivatalok. A városban van kir. járásbiróság telekkönyvi hatósággal, kir. közjegyzőség, m. kir. csendőrőrsparancsnokság, a méntelep egy törzstiszt vezetése alatt, vasúti állomási és posta, táviró és távbeszélő hivatal, m. kir. pénzügyőri szakasz és kir. adóhivatal; a város lakosságának évi állami adója 421.364.55 K, a községi pótadó 115.309.04, útadó 48.870.88, kamarai illeték 941.18 és betegápolási adó 15.906.79 kor. Van 14 ügyvéd, a kik a kecskeméti ügyvédi kamarához tartoznak; továbbá az egyházi és közigazgatási hivatalok.
A városi közigazgatás élén Póka Károly polgármester áll, a ki mellett még a következő tisztikar buzgólkodik a város érdekében: Szigethy László dr. főjegyző, Szabó József jegyző, Szabó Jenő rendőrkapitány, Szente Kálmán és Dezső Kázmér rendőralkapitányok; Biczó Kálmán elnöki, Szalay György katonaügyi, Szentpétery Géza adóügyi és K. Faragó Dénes gazdasági tanácsos; Schwartz Ármin v. számvevő, Balogh Zsigmond és Fitoss Ambrus árvaszéki ülnökök, Nagy Dezső pénztáros, Jeney Ernő mérnök, Kovács László ellenőr, Huszár László levéltáros, Balla Ferencz erdőtiszt, F. Szabó János közgyám, Trummer Tamás dr. főügyész, Antal Sándor árvaszéki ügyész, Szabó Mihály dr. főorvos, Mester Gyula dr. alorvos, Maybaum Sándor dr. pusztai orvos, Balogh Ambrus kórházi felügyelő, Kun Márton állatorvos, Patonay László pusztafelügyelő, Ady Károly főkertész és Szűcs József útbiztos. Ezeken kívül van még egy közig. fogalmazó, hat számtiszt, egy közig. és egy rend. iktató, egy közig. kiadó és egy árvaszéki iktató, kiadó, egy vágatási biztos, hét irnok, egy vár. szülésznő, egy hatósági mázsáló és mértékhitelesítő, egy végrehajtó, egy helypénzszedői ügyvezető, két ellenőr és négy helypénzszedő, egy fogyasztási ügyvezető és három kezelő, egy kertész, egy gyepmester, egy házmester és egy városi órakezelő. A szolgaszemélyzethez tartozik egy őrmester, két káplár, egy börtönőr, három kézbesítő, 14 szolga, két kocsis és egy udvaros.
Közvagyon. Az 1910. évi költségelőirányzat szerint a város bevételei a következők: rendes bevétel 443.496.79 K, rendkívüli bevétel 20.467.42, átfutó bevétel 58.438.50, összesen 522.402.71 K. - Kiadások: rendes kiadás 544.568.51, rendkívüli kiadás 53.402.59, átfutó kiadás 14.425. -, összesen 612.398.10 K. A hiány 89.993.39 K, a mit 45% pótadóval fedeznek. Ugyancsak a költségvetés szerint a város jövedelmező és nem jövedelmező ingó és ingatlan vagyona 4,190.651.35 K. Az ingatlanok közé tartoznak a város épületei, a városháza, iskolák, laktanya, vágóhíd, bérház, a Fürdő- és Mintakert épületei stb., szám szerint 33, melyek értéke 849.592 K és tényleges jövedelme 48.863 K, föntartásuk pedig 28.658 K-ba kerül; továbbá a város föld, szőlő, kert, faiskola, rét és erdőbirtoka, melyek területe 6936 kat. hold 131 □-öl. Ezeken a teher 677.210.63 K, azonban a tiszta vagyon még így is 3,513.440.72 K.
Rendőrség, tüzoltóság. A közrendre a rendőrkapitányon és két alkapitányon kívül egy rendőrfogalmazó, két rendőrbiztos, egy őrmester, három káplár, 20 gyalogos rendőr, egy lovas rendőrőrvezető és négy lovasrendőr ügyel föl. Ezeken kívül van még 13 erdőőr, 6 mezőőr és 16 hegyőr. Itt említjük meg, hogy a város hat hivatásos tüzoltót tart, az önkéntes tűzoltók száma 30 és a mintaszerüen szervezett tűzoltó-testületnek Csery László főparancsnok vezetése alatt összesen 141 tagja van. A városi tűzoltóság évi költsége 1620 K, míg az önkéntes tűzoltótestületnek 2000 K évi segélyt ad a város. Van két tűzőrség, egyik a ref. templom tornyában, másik az őrtanyán és 19 tűzjelző-állomás. A fölszerelés hat fecskendőből áll.
 |
| Jobb felső kép - Államrendőrségi palota - 1939. előtt |
Közegészség, vizkérdés. A város közegészségügyének a szolgálatában hat orvos, két fogász, négy gyógyszertár és 17 szülésznő áll. A városnak van egy magánkórhaza, melynek évi kiadása 1722 K; ez összegből 427 K-át az állam, 1005 K-át pedig a város fedez. Az 1909. évben Nagykőrösön 164 fertőző betegség fordult elő, melyek közül 30 halálos kimenetelű volt. - Az egészségügygyel kapcsolatban ismertetjük a vízkérdést is, mert a jó ivóvíz az egészségnek első és fontos kelléke. Azonban a város belterületén, az udvarokban, jó ivóvíz alig található, inkább a város szélein levő kútak adtak fogyasztásra alkalmas vizet. De e kútak a felső rétegből szolgáltatván a vizet, az időjárás befolyásának rendkívül ki vannak téve. Hogy tehát a vízhiányon állandóan segítve legyen, 1880-től kezdve fenyőfacső sülyesztéssel kezdett a város a köztereken kútakat vésetni; 40-80 méter mélységben találják meg a jó ivóvizet szolgáltató állandó forrást. Ma már a magánosok udvaraiban is van több helyen vésett kút. Artézi kút fúrását is ismételten megkísérelte a város; de eddig sikertelenül, noha a szakférfiak oda nyilatkoznak, hogy bár Nagykőrös város belterülete 16 méterrel magasabban fekszik a tengerszín felett, mint Czegléd, hol 120-200 méter mélységben kaptak felszökő vizet, Nagykőrös városban sincs kizárva teljesen a felszökő víz nyerésének a lehetősége. A város határában, Czeglédtől keletre, Törtel és Abony felé a Besnyőben, az ú. n. város laposán 90 m. tengerszín-magasságban 1907-ben, a Nyilasban 100 m. tengerszín-magasságban 1909-ben, a Tetétlenen mintegy 85 m. tengerszínmagasságban, a város Kalocsa-tanyáján és a Beretvásföldön az utóbbi években sikerült 250-280 méter mélységből felszökő vizet kapni, percenként 70-200 literig terjedő vízszolgáltatással.
A város a közjótékonyság terén is kiveszi a maga részét és a szegényügyről állandóan gondoskodik. Ennek a czélnak a szolgálatában áll a városi ápolda, a mely még 1845-ben keletkezett. Jelenleg 20 bentlakója van s az évi kiadás 2247 K. Ilyen még a már ismertetett árvaház, azonkívül évente 295 személy kap pénz és természetbeni segélyt, 9722 K értékben. Nemkülönben a közjótékonyság ügyét szolgálja a Jótékony Nőegylet, mely 1888-ban alakult és a nőnevelés és kisdedóvás fölkarolása mellett a szegények és árvák gyámolítását tűzte czélul. 450A róm. kath. Krajczár-Egylet az 1890-es években keletkezett és főként a szegénysorsú tanulókat látja el a szükséges tankönyvekkel. Az Izr. Jótékony Nőegylet 1866-ban alakult, az izr. szegényeket segíti, árvákat ruházza, betegeket ápolja és a szegénysorsú lányokat kiházasítja.
|
Bal alsó képen Dr. Csutorás Sándor Park szanatóriuma 1942-ben.
Központi fűtés, hideg-meleg folyóvíz, minden ágynál rádió. Közös és külön szobák. |
Egyesületek. Nagykőrösön a társadalmi élet igen élénk, legalább e mellett bizonyít az a sok különféle egyesület, amely a társadalom egyes rétegeit egyesíti magában és melyek legtöbbje száznál több tagot számlál, de vannak 2-3-600, sőt ezer tagúak is. A kaszinót, az ipari és jótékony egyesületeket már ismertettük. Ezeken kívül nagy az olvasóegyesületeknek a száma, melyek mindenike népes és tagjaik kultúrális fejlődését van hivatva előmozdítani. Ilyen egyesületek a következők: a Népkör 106, Tormásközi olvasó egyesület 203, Felszegi gazdász olv.-egyl. 180, Első vízállási egyl. 114, Bokrosoldali gazd. egyl. 170, Nemcsik-féle olv. egyl. 104, Nagykőrösi mezei munkásegyl. 140, Központi gazd. olv.-egyl. 241, Kisalpári olv.-egyl. 126, Temetőoldali olv. egyl. 137, Homokoldali olv.-egyl. 160, Szalay-féle olv.-egyl. 230 és a Felszegi gazd. olv.-egyl. 322 taggal. Van négy temetkezési társulat is, az I., II., III. és IV. temetkezési társulat. Az első kettőnek 1401-1401, a két utóbbinak 1450-1450, valamennyinek 5702 tagja van.
...
A többi képeslapom kategóriákra bontva, a jobb oldalsávból elérhetó aloldalakon látható. Amelyiknek érdekes a hátoldala, az külön is szerepel a gyűjteményemben.
Mobiltelefonon váltás az "Internetes verzió megtekintése" módra.
..
