Hősök tere
 |
| 1934. |
***
***
 |
1937.
|
***
 |
1942. jobb felső képen a Hősök tere a M. kir. postahivatallal
|
***
 |
| Járásbíróság és postapalota, 40-es évek (bélyegző 1943.) |
***
 |
| Nem képeslap, de egy érdekes fotó: a korabeli Hősök terén a Szovjet emlékmű megkoszorúzása, cca 1948. A szovjet emlékmű mögött kilátszik egy kis részlet a Hősi emlékműből, illetve hátul, középtől egy kicsit jobbra a Postahivatal épülete látszik. |
***
 |
1961.
|
***
Hősök emlékműve
Az országos programhoz kapcsolódva Nagykőrös városa már 1923-ban határozott arról, hogy az I. világháborúban elesett fiainak emlékét méltó módon fogja megörökíteni. Az emlékmű tervezésének és megrendelésének folyamatában az erre kijelölt szervezet, a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság működött közre. Így volt ez a Zala György szobrászművésszel még 1924-ben megkötött egyezségben is, melyben a szoboralakról (a gyászba borult Hungáriát megszemélyesítő nőalak a bátorságot, hősiességet jelképező oroszlánnal) is döntés született, azonban e változat szerint a szobor terméskőből készült volna, 1925. áprilisi határidővel. 1925. áprilisában a város és a szobrászművész (a HEMOB időközben megszűnt) bizonyos pontokban módosították az egyezséget – ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a szobor anyagát most már carrarai márványban határozták meg, bronz domborművekkel. A szobor végül csak 1927-re készült el, s akkor sem a tervek szerint a „Hősök napján”, május utolsó vasárnapján (1927-ben május 27.), hanem június 12-én avatták fel. forrás
További képek forrás
Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel. Avatás: 1927. június 12. Az I. Világháborúban elesett 997 nagykőrösi polgár tiszteletére emelték a karrarai márványszobrot. Az alkotó munkásságában szereplő világháborús emlékművek sorában az első volt a nagykőrösi, amelyre felkérték az ismert, de idősödő művészt. Az emlékmű fő alakja Hungária, aki Szent István palástját viseli, "a hősi erényekben gazdag nemzeti akaratot és egy szebb jövő reményét fogalmazza meg". Mögötte egy babérre taposó oroszlán erőteljes alakja. Figyelmet érdemelnek a domborművek is, Egyikük az öldöklő közelharcot, szuronytusát mutatja, másikon az elesettek tetemei fölött síró özvegyeket, árvákat jeleníti meg. Zala György szavai az alkotás kapcsán: "Boldog vagyok, hogy Nagykőrös városának dolgozhattam, bár lett volna a munkám nemzeti örömet kifejező és nem gyászemlék, amelyet vérző szívvel és könnyekkel övez az anyák, özvegyek és árvák sokasága, akiknek nem nyújthattam más vigaszt, mint lelkem melegével és tudásom szorgalmával készített munkámat." (1927. március 28.) forrás
***
***
 |
| Hősök szobra és a ref. templom, 1940. |
***
 |
1935.
|
***
 |
| 1935. |
***
 |
| 1937-es kiadás, bélyeg 1947. |
***
 |
| 1941. |
***
 |
1944.
|
***
Kir. Járásbíróság
A Hősök terén áll a bíróság neoeklektikus és a posta neoklasszicista épülete. Mindkettő a harmincas évek első éveiben épült. A Nagykőrösi Híradó elragadtatással méltatta az új bíróságot a "Látogatás Csonkamagyarország leginpozánsabb járásbírósági épületében" című cikkében: A régi épület az igazságszolgáltatás történetében már a multé. A jelen és a jövő hordozója a hozzávetőlegesen 350 ezer pengőbe került uj, impozáns barokkstilusu székház. Külső tetszetősségére eltérők lehetnek a nézetek, de attól a szépséghibától eltekintve, hogy a főkapura Verbőczi István reliefjét két példányban helyezték el, Rottman Elemér a nagynevű építészmérnök legszebb tervalkotásai közé tartozik ez az épület. A belső beosztás és a mindenütt, legaprólékosabb részletekig kivitt barokk pompa egyenesen elragadtatásra indítja a szemlélőt. Valóban indokolt a szakértőknek az a véleménye, hogy az igazságügyi kincstár Nagykőrösön építtette az elmúlt tíz év alatt a legszebb járásbíróságot.
(forrás Rácz Péter: Üdvözlet Nagy-Kőrösről)
 |
| 1935. |
***
Kir. Postahivatal
Az 1931-ben felépült új postapalota immár a sokadik épülete a postának Nagykőrösön. Az 1800-as évek közepén a posta a Gubody-postaházban, a mai Kálvin tér és Kecskeméti utca sarkán volt, szinte az akkori város szélén. 1884-1894-ig a Hősök terén, az azóta lebontott Técsi-házban adhatták fel a kőrösiek a leveleiket és csomagjaikat, majd 1894-től a postahivatal átköltözött a Szolnoki utca elejére, a Soós féle házba- 1905-ben épült fel a Postapalota, amely 1931-ig, az új postahivatal felépültéig adott otthont a postának. A homlokzati timpanont a koronás kiscímer díszítette, melyet a második világháborút követően eltávolítottak.
(forrás Rácz Péter: Üdvözlet Nagy-Kőrösről)
 |
| 1937. |
***
Gimnázium a Hősök terén
 |
| 1901. |
***
 |
| 1928. |
***
 |
| 1929. |
***
 |
| 1933. |
 |
1935. leporelló képeslap
*** |
***
 |
| 1957. |
***
 |
| 1961-63. |
***
 |
| 1961. |
***
