Kossuth-tér.
A Széchenyi-tér a város főterébe: a Kossuth-térbe torkollik, mely a kereskedelmi forgalom lebonyolítására, a piaczok megtartására szolgál. Hatalmas, nagy tér, melyen nyáron valóságos hegyek állanak a város fő gazdasági terményéből: ugorkából és később dinnyéből. De még így is szűk és tervbe van véve, hogy egyes háztömbök lebontásával kibővítik. Jobbról van egy modern emeletes ház, a mely arról nevezetes, hogy e helyen állt a város első emeletes háza, az ú. n. palota. Ezt a múlt század első felében a Sypos-család építtette; később a Szalay-család birtokába került, ma pedig bérház (napjainkban többek között az "Arany Patika" gyógyszertár működik az épületben). Néhány házzal odébb van a városi szálloda, a melyet 1885-ben építtetett a város a régi vendégfogadó helyén. Ma is a város tulajdona, de bérbe van adva. Csinos, egyemeletes épület, melynek első emeletén oszlopokon nyugvó, 15 m. hosszú és 3 m. széles, hatalmas erkélye van, nagy ablakokkal. Az emeleten van a díszterem, a hol a városi közgyűléseket is és elsőrendű bálokat tartják. A földszinten az udvari felől szintén van egy nagy terem, a mely a színielőadások tartására szolgál, szétszedhető színpaddal; ezenkívül itt is szoktak bálokat és hangversenyeket tartani.
Balról a Kossuth-tér kezdetén van a Nagykőrösi Népbank r.-t. egyemeletes háza. A Népbank 1873-ban alakult, 1000 db 80 koronás részvényből álló alaptőkével. 1895-ben az alaptőkét 200.000 koronára emelték s a részvényeket 200 K értékűvé változtatták át. A legutóbbi év összforgalma 114,312.396.20 K, melyből a pénztári forgalom 50,156.827.28 K volt. A főbb tételek a következők: betétállomány 3,900.680.05, váltótárcza 2,476.661, jelzálogkölcsön 2,309.440.82, törlesztéses jelzálogkölcsön 664.082.41, átengedményezett jelzálogkölcsön 410.556.47, folyószámla adósok tétele 781.048.27, értékpapirállomány 573.766, visszleszámítolt váltók állománya 1,511.158, ház és ingatlanok értéke 91.293.09 K; a tiszta nyereség 122.937.71 K és az osztalék részvényenként 27 K. A Népbank, melynek vezérigazgatója Jalsoviczky László dr., jelenleg az Osztrák-Magyar Bank mellékhelye. A Népbank szomszédságában van az emeletes Központi szálló, majd az ú. n. postapalota következik. forrás
***
 |
| 1899. |
***
 |
| 1899. |
***
 |
Eötvös tér, Takács János üzlete 1911. Középen a Kaszinó épülete.
A Kaszinó 1842-ben alakult, később a Polgári Körrel egyesült |
***
 |
Uborka vásár, Eötvös tér 1921.
Dr. Erdélyi Erzsébet kutatásai alapján 1883-as térképen Eötvös térként szerepel, 1928-tól Deák tér |
***
 |
| 1907. |
 |
| 1911. |
***
 |
| Kossuth-tér, kb 1913. |
***
 |
1917. Piac tér, Hercz Herman és Singer üzlete.
***
 | 1926. Piac tér, Hercz Herman és Singer üzlete.
***
 | Uborkavásár a régi piactéren 1928.
***
|
|
|
 |
| 1928. |
***
 |
Nagykőrös város piactere a 19/20. századfordulón.
(1948-ban feladott képeslap) |
***
Központi szálló
A
Postapalota mellett, balról a
Központi szálló utcai frontja látható. A szomszédságában álló épület emeletén a Nagykőrösi Népbank székelt, földszintjén pedig különböző üzletek működtek, például Pézi (Pély?) Ferenc boltja. ... 1914-ben Veisz Jenő vezette az akkor 12 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt. A második világháborút követő államosítás után, az 1950-es évek első felében, a Földműves Szövetkezet szállójaként üzemelt. Napjainkban is szállodaként működik, változatlan névvel (2017). A szálló előtt álló kioszk, még nem látható a képeslapon.
forrás
 |
| Postapalota és Központi szálló, 1905. |
***
Népbank (1910)
A Központi Szálloda mellett áll a Népbank egykori épülete. Déli szárnya a Népbank alapításával egy időben, 1873-ban, Eszperantó utcai szárnya 1906-ban épült. Földszintjén, az Eszperantó utca sarkán volt a híres Deák cukrászda. A cukrászda bejárata egyik-másik képeslapon látható is. Az emeleten a második világháború után tisztilakások voltak.
 |
Kb 1913. A bélyegzés 1917-es (1914-ben Orosz István cukrászata működött a Népbank épületében)
A következő utca sarkán, Izsó Imre Magyar vendéglőjének bejárata látszik. |
***
 |
| 1930-as évek Népbank, Deák cukrászda, Biczó Dénes üzlete |
|
|
A Kossuth-tér kezdetén van a Nagykőrösi Népbank rt. egyemeletes háza. A Népbank 1873-ban alakult, 1000 db 80 koronás részvényből álló alaptőkével. 1895-ben az alaptőkét 200.000 koronára emelték. Az épületben Deák László cukrászdája balra látható.
***
A Postapalota
Nagykőrös első bérháza. 1904-1905 között épült Jeney Ernő városi főépítész tervei és Szegő Árpád budapesti vállalkozó kivitelezése alapján. A Postapalota bérház és posta-takarékpénztár együtteseként épült meg városunk piacterén a mai főtéren. A munkákból két helyi mester részesült. Molnár Dániel kályhás és Gál Ambrus kárpitos. Az épület alápincézett, kétemeletes, az építési kornak megfelelő szerkezetből áll. 1904. június 12-én kötött szerződést a várossal Szegő Árpád építési vállalkozó. 1905. júliusában az épület átadása megtörtént. 1911-ben városunkat is érintő földrengésben az épületen apróbb károk keletkeztek. 1951. augusztus 4-én délelőtt 10 és 11 óra között a tetőszerkezet leégett, a lángok martalékává vált. Az oltásban részt vettek a ceglédi, kecskeméti, pesti tűzoltók is de nem tudták megmenteni a tetőt és a kupolát. (Erről az eseményről a mellékletben olvashatunk Dr. Balanyi Béla naplójából.) Sajnos a tűz keletkezésének oka nem derült ki pontosan. 1953-ban kapott új tetőszerkezetet és modernizálták az épületet. Évtizedekig nem volt lehetőség a régi kupola visszaállítására. 1976-ban belső felújítás történt. Fürdőszobákat alakítottak ki, felújították a vízvezetékrendszert, bevezették a vezetékes gázt, megszüntették az olajtüzelést. 2009. óta újra gyönyörködhetünk városunk egyik legszebb épületében. Kívül-belül felújításra került és a kupola újra dísze városunknak. Az évtizedek során több intézmény, üzlet működött falai között, iskolai kollégium, üzletek, Kopa László Duna-Tiszaközi Nagykőrösi Hírlap című újságjának szerkesztősége. (A mellékletben különböző üzletek korabeli hirdetéseit is olvashatjuk.)
A levéltárban több mint 40 db korabeli tervrajz és 3 doboz irat maradt meg a Postapalota építésével kapcsolatban. Szerződések, költségvetések, stb.
Levéltári forrás: MNL-PML XV.7.T.96. Dr. Balanyi Béla naplója 1951., V.276-c III.300.1903., XXXII.4. Képeslapok gyűjteménye.
forrás
 |
| Postapalota, 1905. |
***
 |
1910.
***
|
 |
1913.
|
***
 |
| 1925. |
***
 |
| 1950-es évek |
***
Városi szálloda
A Városi szálloda, a melyet 1885-ben építtetett a város, a régi vendégfogadó helyén áll. A városi tulajdonú, jó helyen fekvő épületet az évtizedek során különböző bérlőknek adták ki. Például, 1914-ben Veisz Jenő vezette a 14 szobás, étteremmel és kávéházzal rendelkező hotelt. 1923-ban már Balla Gyula neve szerepel bérlőként. A szálláshelyek mellett, a reprezentatív, egyemeletes épület, első emeletének középső szekciójában volt a díszterem, ahol nagyobb rendezvényeket, így a városi közgyűléseket és az "elsőrendű" bálokat tartották. A földszinten, az udvar felől szintén található egy nagy terem, a mely a színielőadások tartására szolgált, szétszedhető színpaddal; a felszabaduló területen bálokat és hangversenyeket lehetett tartani. Napjainkban a korábi szálloda épületében az Arany János Kulturális Központ működik. A tér neve is változott az idők folyamán, jelenleg Szabadság tér. forrás
"A régi vendégfogadó - a térképekből tudjuk, hogy egy kelet felől nyitott U alakú épület volt. Az épülettömb jobban belógott a mai Szabadság térbe és a Tomori utcába is mint a mai művház. A Szabadság téri teljes frontja abban a vonalban volt ahol most a művház árkádsorának a frontja. Szinte száz százalék hogy földszintes épület volt. A Vasárnapi Újság 1858-as számában leírják, hogy a vendéglő és kávéház rész inkább hasonlított egy borkiméréshez mint kávéházhoz, de legalább volt benne egy tekeasztal (a teke régen mindenféle golyót jelentett, tehát ez nagyjából valamiféle biliárdasztal-féleség lehetett). A nagyvendéglő a "Fehér ló"-hoz volt címezve, legalábbis a lebontása idején. (
forrás Rácz Péter)
|
A fenti levelezőlap képes oldalán, a nagykőrösi Piac tér látható, a lap baloldalán az egykori Városi szállóval. Kb 1913.
***
|
 |
A tér másik oldala 1909. előtt. A képeslapon a nagykőrösi Piac tér egyik részlete látható, jobb oldalon a Városi szálloda épületével. Az 1885-ben épült, egykori vigadó és hotel, napjainkban a közművelődést szolgálja, Arany János Kulturális Központ néven. A tér neve is változott az idők folyamán, jelenleg Szabadság tér.
|
***
 |
| Városi szálloda és Hercz Hermann üzlete, 1916. |
***
 |
| Városi szálló 1920. |
***
 |
| 1923. |
***
 |
| Városi szálloda 1927. |
***
 |
| Városi szálloda, valamint Hercz Hermann és Singer Mór üzlete 1931. |
***
Járásbíróság
A postapalota után következik a Steiner-féle földszíntes ház, melynek megszerzésére a város megindította a tárgyalást, hogy a rajta levő épületeket lebontva, ezzel a telekkel is növelje a főteret. Mellette van a város épülete, melyben valaha a régi patika volt s ma itt van a városi mészárszék. Ez épületnél a Kossuth-tér még jobban kiszélesbül és balról találjuk a kir. járásbíróság sárgára festett, régi, egyemeletes épületét. E ház még a múlt század első felében épült és az abszolutizmus alatt a cs. kir. szolgabírói hivatal székelt benne. Később itt volt a városi törvényszék, majd a telekkönyvi, közgyámi és gyámpénztári hivatal. Most az 1872-ben fölállított járásbíróság, telekkönyvi hatóság és a fogház nyer benne elhelyezést. forrás
 |
| 1915. |
***
 |
| 1920. |
***
 |
| 1952. Ekkor már a képeslap bal felső sarkában látható épület a Járásbíróság (Hősök tere) |
***
Kath. templom (Szent László templom)
Mellette van a róm. kath. templom, mely 1782–88-ban, a róm. kath. egyház megújításakor épült. Régente a mai ref. templom volt a kath. híveké, de midőn a török korban a ref. vallás túlsúlyba került, egy darabig közösen használták, később pedig a történeti részben vázolt összekoczczanás következtében egészen a reformátusok birtokában maradt. A kath. egyház 1668-ban majdnem teljesen megszünt, mert sem templomuk, sem lelkészük nem lévén, istentiszteletet nem tarthattak és így a hívek vagy áttértek, vagy elköltöztek. 1733-ban Nagykőröst fiókegyházként Alpárhoz csatolták, majd 1768-ban megengedték a kath. híveknek, hogy az ú. n. Kvártélyház egyik termében istentiszteletet tarthassanak. Végre sok viszontagság után Mária Terézia 1778-ban helyreállította az egyházat. Majd a templom, plebánia és kántorlakás is fölépülvén, azóta állandó lelkészük van a katholikusoknak. Ma a hívek lelkiszükségletéről a plebános gondoskodik, két segédlelkészszel. forrás
 |
| kb 1900. |
***
 |
| Római katolikus (Szent László) templom - 1928. |
***
 |
| 1940. körül |
***
 |
| 1964. |
***
 |
| 1965. |
***
Kossuth szobor
"1900. A nagykőrösi Kossuth-szobor leleplezési ünnepélye
Szeptember 30- ikán, vasárnap, lelkes ünnepet ült Nagy-Kőrös városa és környéke. Kossuth Lajos érczszobrát leplezték le, mely ott áll a város főterén. Kemény kő talapzata körülbelül három méter, az álló szobor embernagyságnál magasabb, és bronzból készült. A 48-as évekből maradt arczkép után készült, a nagy férfiút a diszmagyar öltözetben mutatja vállra vetett mentében, szónoki állásban. Jobbját beszédesen nyújtja előre, baljában pedig a görbe kardot tartja vizszintesen maga előtt. A szobrot Tóth András debreczeni szobrász készítette, az egész 8000 forintba került, Nagy-Kőrös városa maga gyűjtötte az összeget. Elment az ünnepre az egész szomszédság is. Kecskemétről, Czeglédről a polgármesterek, a városi tanács tagjai jelentek meg koszoruikkal. Budapestről szintén sokan mentek. Előtte való nap érkezett Eötvös Károly, a város függetlenségi párti képviselője; az ünnep reggelén Kossuth Ferencz, gr. Benyovszky Sándor, Olay Lajos, Hentaller Lajos, Török Gyula képviselőkkel. A vasuttól a szoborig fellobogózták az utczát, s a nagy piacon ott szorongott a polgárság s éljenzett a forró őszi napon. A vendégeket a nagy fogadóban Nyáry Szabó Ferencz polgármester üdvözölte. Tizenegy órakor kezdődött az ünnep. A letakart szobor előtt az első beszédet Kovács Lajos ref. Lelkész tartotta, a ki egyszersmind a honvéd-egyesület elnöke, s tanuja a nagy időknek. Meghatva hallgatták. Eötvös Károly szólt ezután, hirdetvén, hogy az emberi léleknek mily nagy kincse az emlékezet, mely buzdít a multból és fényt éltető harmatot áraszt.
*Volt oly korszaka a magyarnak, mikor a magyar és az egész világ azt hitte, nincs már több jövője. Rákóczi-szabadságharcza után lemondtak a jövőről, s keserű lemondással gondoltak rá, hogy a nemzet a sír széléhez jutott. Majd jött egy más idő, midőn a költő lemondással énekelte, arról jajgatott, hogy jön majd a nagyszerű halál, a hol a temetkezés fölött egy ország áll vérben és könnyben, s a népek millióinak könnye öntözi a magyar nemzet sírját. Feltámadást senki sem remélt. Ekkor támadt Kossuth Lajos, a ki ezt mondta, hogy a nemzetet vegyük föl a föld alól. Joga és ereje van élni. Ezt a reménységet, örökké való jövendőnknek ezt az egyetlen bizonyságát, ezt teremtette meg Kossuth Lajos számunkra. Sokat alkotott ezenkivül is. A törvény előtt egyenlővé tett minden embert, s ha van hiba ebben a törvényben, nem a törvényben van az, hanem a törvénynek végrehajtása gyönge. Támadtak férfiak, a kik százötven év óta föld alá temetett ősi fegyvert kezükbe ragadták s megvédelmezték ez országnak földjét, jogát, szabadságát. Kossuth a függetlenségre való törekvést hagyta örökségül a magyar nemzetre.*
Zajos éljenzés s a taraczkok durrogása követte a beszédet. Kossuth Ferencz szólt ezuán meghatottan.
*A szobor agyában – mondá- nem lakozik bár alkotó erő, szive nem dobog keblében, hanem azért él, beszél. Hallják meg szózatát: Én vagyok az eszme, az elv, nem haltam meg, élek a nemzet jogaival.*
Szabolcska Mihály, a költő, szép költeményt szavalt el. Ezután a koszorukat helyezték el, melyek számára a szobor két oldalán állvány volt emelve. Délben a nagy fogadóban tartott lakoma fejezte be az ünnepélyt." forrás
 |
| 1900. |
***
 |
| Kossuth szobor és a református templom, 1901. |
***
 |
| 1905. a háttérben jobbról Ottinger Kálmán üzlete |
***
 |
| 1911. |
***
 |
| A Kossuth szobor a Városháza előtt |
***
 |
| 1958. |
***
 |
| 1962. |
***
|
| 1964. |
***
|
| 1965. |
A szobrot az elmúlt több mint 120 év alatt többször áthelyezték, jelenleg a negyedik helyén áll. Először 1932-ben rakták arrébb, a templom mellől a jelenlegi autóbuszállomás helyére vitték át. (Amikor a buszpályaudvaron állt körülbelül ott állt ahol most az első kocsiállás van, vagy legalábbis a mostani épület kocsiállások felőli széle környékén.) Ezt követően jelölték ki számára a kisvárosháza előtti teret, amely Kossuth nevét is felvette és egészen 1946-ig, Szabadság térre történő átkereszteléséig viselte is. Utolsó mozgatása 1958 nyarán volt, mivel úgy ítélték meg, hogy így „nem vész el a térben, így jobb lesz a rálátás és imponálóbb a szobor” . Ezért körülbelül 20 méterrel vitték az épülethez közelebb, oda, ahol most is áll. „Jó lenne, ha előtte szökőkutat létesítenének, tarka virágokkal” – fogalmazta meg óhaját az eseményről tudósító újságíró. A vágy teljesült, a negyedik helyén álló Kossuth-szobor előtt azóta is volt/van szökőkút – „Csobogó” - és a színes virágokra sem lehet panaszunk.Pest Megyei Hírlap – Nagykőrösi Híradó, 1958. július 17. forrás
***
Csobogó
50 évvel ezelőtt, 1971 tavaszán kezdett el működni a
Csobogó, amelyet a budapesti Blaha Lujza téri hasonmás alapján Egri Ernő konzervgyári mérnök tervezett és legnagyobbrészt a konzervgyár kivitelezésében készült el.
(forrás)
 |
1982. a Kossuth szobor előterében a Csobogó
|
