A XIX. század harmadik évtizedében megindult nemzeti mozgalmak a tudományos életre is jelentékeny kihatással voltak és főleg tanintézetek fölállítására irányultak. Ez indította a dunamelléki ref. egyházkerület vezérférfiait arra, hogy az egyházkerületben egy főiskola szervezését elhatározzák. A főiskola székhelye miatt Nagykőrös és Kecskemét között éles verseny támadt, melynek eredményeként az 1832 május 7-én tartott egyházkerületi közgyűlés Kecskemétre határozta a főiskolát. Mindennek ellenére Nagykőrös nem csüggedt s már 1833-tól kezdve újabb és újabb áldozatokat hozott iskolái fejlesztése érdekében. 1836-ban tanítóképzőt állított fel, melyet 1840-től kezdve gazdasági intézettel egészített ki. Ezek az intézetek 1850-ig állottak fenn a lyceummal kapcsolatban, mely utóbbit az akkori kormány rendeletéhez képest főgimnáziummá alakították át, a mely mint felekezeti iskola, elsőnek tartott érettségi vizsgát a mai értelemben. Ugyanakkor a gazdasági tanszéket beszüntették, a tanítóképzőt pedig 1853-ban önállósították. forrás
Főgimnázium
A városháza és a ref. templom között van a ref. főgimnázium régi emeletes épülete, mely 1830-ban épült részben azokból a kövekből, melyek a templomot hajdan körülvevő czintermet alkották. A gimnázium eredetét már a történeti részben ismertettük; itt inkább az épületek leírását adjuk. 1864-ben ezt az épületet egy nagyteremmel és könyvtárhelyiséggel bővítették ki. Az első könyvtárosok Szilágyi Sándor és Szabó Károly voltak, a kik a könyvtárt rendezték. Ekkor bontották le azt a kis földszintes házat, melyben itteni tanárkodása alatt Arany János lakott, kinek a két föntin kívül még részben Salamon Ferencz, Mentovich Ferencz, Sz. Warga János és Szász Károly országos nevű férfiak is tanártársai voltak. Idővel az épület már nem felelt meg czéljának és fölmerült a bővítés vagy új építés terve, a mely Ádám Gerzson igazgatósága alatt, 1896-ban öltött határozott alakot. Előbb a régi épületet akarták kibővíteni, de ezt a tervet hamar elejtették és új helyiség építését határozta el az egyháztanács a temető mellett. Azonban a város csak azzal a föltétellel volt hajlandó 100.000 K segélyt megszavazni az építkezéshez, ha a főgimnázium a régi telken épül. Végre 1900 januárjában ilyen értelemben hozták meg a határozatot. Az építkezést, melyhez az állam 170.000 koronával járult, még ez év július 2-án V. Faragó Ambrus főgondnok felügyelete alatt megkezdték és 1901 szeptember 15-ére be is fejezték.
A hatalmas, modern, kétemeletes épület homlokzata nyugatra néz. Az udvar felé két szárnya és különálló tornacsarnoka van, azonkívül vízvezetékkel és villamos világítással is föl van szerelve. Van benne 12 tanterem, rajzterem és szertár, vegytani, természetrajzi és természettani előadó-terem szertárakkal, gyűlésterem, zeneterem, hol télen az ifjúsági istentiszteleteket tartják; ifjúsági könyvtár, közel 3000 és nagy könyvtár, 20.000 kötettel, mely utóbbinak a nyilvánossá tételére most történt előterjesztés; továbbá természetrajzi és filologiai múzeum, igazgatói lakás és iroda, tanári és értekező szoba, kapus-szoba és szolgalakás. Az egész épület 300.000 koronába került. A megnyitás azonban csak egy évvel később, 1902 szept. 25-én ment végbe, a mikor nagy ünnepség keretében Ádám Gerzson utódja, Szalay Gyula igazgató vázolta az építés történetét, Horváth József tanár pedig alkalmi ódáját szavalta el. Jelenleg az intézetnek az igazgatón kívül van 13 rendes tanára, torna- és énektanára, orvosa, róm. kath., gör. kel. és izr. hitoktatója. Az 1909–10. iskolai évben volt 371 növendék (az I. oszt. párhuzamos), ezek közül vizsgázott 356; érettségit tett 39 ifjú. forrás
 |
| 1901. |
***
 |
| 1902. A Ref. főgimnázium ünnepélyes felavatása (1904.) |
***
 |
| 1903. |
***
 |
| 1904. |
***
 |
| 1908. |
***
 |
| 1911. |
***
 |
| Nagykőrös, Arany János főgimnázium 1917. |
***
 |
| Nagykőrös, Gimnázium, 1917. előtt |
"A ref. egyháztanács 1917. április. 3-án a következő határozatot hozta:
"... főgimnáziumunkat a halhatatlan emlékű költő születésének 100 éves évfordulója alakalmával Nagykőrösi református Arany János főgimnázium-nak nevezi el, ezzel óhajtván leróni a magyar nemzet egyik legnagyobb fia iránt érzett mély tiszteletét és háláját." forrás
***
 |
| 1923. |
***
 |
| 1923. |
***
 |
| 1927. |
***
 |
| Nagykőrös, Arany János református gimnázium 1928. |
 |
| Aláírások között: Őrgr. Pallavichiny, Báró Biedermann |
***
 |
| 1929. |
***
 |
| 1933. *** |
 |
| 1935. *** |
 |
| 1935. leporelló képeslap *** |
 |
| 1937. *** |
 |
*** |
 |
| 1957. *** |
 |
| 1961-62. *** |
 |
| 1961. |
***
 |
| 1964. |
***
 |
| 1982. |
***
 |
| 1999. |
***
 |
| 2001. *** |
 |
| reprodukció/utánnyomás, Pende Print |
Röviden a nagykőrösi református gimnáziumról
A nagykőrösi gimnáziumot a református egyház alapította a XVI. században. Pontos adataink az iskoláról 1631-től vannak. Ettől kezdve ismerjük a tanárok névsorát, valamint 1632-től a tanulók „beírási anyakönyveit”. A következő évben kiadott iskolai törvények meghatározták a tanulók kötelességeit.
Az első tantervet a helyi hatóság 1793-ban hagyta jóvá, de további módosítások történtek 1828-ban és 1837-ben. Ekkor az egyházi főhatóság a filozófia mellett a gazdasági és pedagógiai ismeretek tanítását is előírta. Ennek szervezője, oktatója a hazai tanítóképzés egyik úttörője, Warga János volt.
1849-ben az Organisation Entwurf alapvetően megváltoztatta az egész ország, így a nagykőrösi gimnázium oktatását is.
Az Entwurf nyolc osztályra emelte fel a középiskolai oktatást és magas követelményeket támasztott a nyilvánossági jog megadásához. Az iskola illetve az egyház mindent megtett, hogy megfeleljenek a követelményeknek, s így az első érettségi vizsgálatra már 1854 júliusában sor került. Az első érettségin a tanulók száma 34 volt.
Az iskola jelentős szerepet játszott a XVIII-XIX. századi magyar művelődés történetében. Tanárai, tanulói meghatározó szerepet töltöttek be a tudomány, a kultúra különböző területein, de aligha elhanyagolható hazaszeretetük, egyházi és közösségi elkötelezettségük.
A teljesség igénye nélkül, az iskola rektorai, professzorai közül az alábbiakban csak a legismertebbeket említjük.
Beregszászi István rektor erkölcsi helytállásával vált ismertté. Verés, kínzás és gályarabság sem törte meg egyháza iránti hűségét.
Nagykőrösön tanított Losonczi István, akinek Hármas Kis Tükör című könyve 1868-ig 71 kiadást ért meg. Warga János – Arany János igazgatója – a matematika, fizika, a neveléstan és a filozófia tanára volt. Nevéhez fűződik a gimnázium kiegészítése tanítóképzővel. Az ismert tanárok közé tartozott Szász Károly, Ballagi Károly, Szilágyi Sándor, Öreg János, Dóczi Imre, Kiss Áron de még sorolhatnánk.
Arany János kilenc évig tanított az iskolában.
Arany János a református gimnáziumban
A szabadságharc leverése után, mint már korábban említettük, a bécsi udvar szabályozta a középfokú oktatás rendjét. Az Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschule in Osterreich új alapokra helyezte a középfokú oktatást. Az addigi hat osztályt nyolc osztályra emelte, és több jelentős követelményt támasztott a nyilvánossági jog, illetve az érettségiztetés jogának megadásához. Bár a rendelkezést – elsősorban politikai okokból – számos bírálat érte, eredményeként a kor követelményének megfelelő, a hazai középfokú oktatást egy évszázadra meghatározó iskolatípus jött létre.
Az Entwurfban előírt szakrendszerű oktatás új követelményeket támasztott a nagykőrösi iskola tanári karával szemben. Így került sor Arany János meghívására.
Arany Jánost Szász Károly javaslatára, 1851. október 8-án választották meg a magyar nyelv és irodalom tanárának. Az egyházi hatóság és a tanári kar szemléletére jellemző, hogy igen nagy lelkesedéssel és örömmel fogadták be Arany Jánost. Példa erre, hogy az addig magyar irodalmat tanító Szász Károly inkább a matematika tanítását vállalta, hogy Aranynak helyet biztosítson. Levelében a következőket írta: „Ha kegyed a meghívást elfogadja, én örülni fogok érdemesb kezekbe tehetni le az irodalmi tanszék gondját, s helyette a számtant vállalni. …Adjak-e szót legforróbb vágyamnak, a rég ismerni óhajtott, a rég szeretett és csodált Arany Jánossal egy helyen közre munkálkodni? …Csak kérni akarnám kegyedet, hogy siessen e tárt karokkal váró körbe”
Arany első reakciója kitérő volt. Köszönte ugyan a meghívást, de anyagi gondjai miatt a költözés költségeit nem tudta vállalni. Az egyház azonban 120 ezüst forinttal támogatta a költözés és az új lakás berendezési költségeit.
Arany november 10-én kezdte meg tanári tevékenységét. Latint, görögöt, valamint magyar nyelv- és irodalmat tanított.
Egyik tanítványa így emlékezett meg az első találkozásról: „Nagy szélű, puha fehér kalappal, akkor divatos, sárgának mondott, de inkább meghatározhatatlan színű őszi-téli, nem hosszú kabátban, s zöldes színű nadrágban jött. Az osztály nagy figyelemmel hallgatta, távozása után oly mély csend volt pár percig, aztán pedig általános öröm nyilvánult.”
Arany nehezen illeszkedett be a nagykőrösi életbe, baráti köre elsősorban a tanári karból került ki. A testület ugyanis tudományosan és politikailag is egyaránt közel állt Aranyhoz. Ács Zsigmond műfordító például 14 nyelven értett és olvasott. Tudományos igényesség és magas szintű erkölcsiség jellemezte a testületet. A tanári kar többsége aktívan részt vett a szabadságharcban. A Bach korszak nyomasztó légkörében az iskola erkölcsi-szellemi szempontból egyaránt oázis volt, éppen ezért az osztrák hatóságok éber szemmel figyelték az iskola munkáját. A tanároktól megkövetelt életrajzok pontosan tükrözik azt a politikai légkört, mely meghatározta az egész korszakot.
Arany Jánost kilenc éves tanári tevékenysége során állandóan foglalkoztatta egy magyar irodalomtörténeti tankönyv megírásának gondolata. Ennek egyik terméke egy kéziratos irodalomtörténeti kompendium volt. A kézirat azonban csak 1911-ben jelent meg nyomtatott formában. Ezzel párhuzamosan tervezte egy Magyar Olvasókönyv kiadását is. Miután ez nem sikerült, tanulói számára kéziratos jegyzetet készített, Széptani jegyzetek címen.
Arany János nagykőrösi tevékenysége meghatározó volt az iskola további életében.
A Református Arany János Gimnázium
A nagy múltú iskola két világháború közötti időszakának történetét nem lehet összefoglalni az előzmények ismertetése nélkül. Nem lehet pontosan megállapítani az alapítás évét, de valamikor a XVI. század második felében történhetett. 1630-tól a tanárok névsora csaknem hiánytalanul fennmaradt, sőt 1632-től a tanulók beírási anyakönyvei is megtalálhatók voltak. Az iskola első rendszeres tanterve 1792-ben készült. 1837-től a gimnáziumban kialakult a 7 osztályos képzés. Az egyházkerületi főhatóság 1837-ben a filozófia mellett még a pedagógiai és a gazdasági tudományok tanítását is elrendelte és ez a szervezet megmaradt az önkényuralomig, amikor az Organisations Entwurf rendelkezése szerint az iskola 8 osztályú lett. Érettségi vizsgát 1854 óta tehettek a diákok. A gimnázium nevezetesebb rektorai és tanárai a következők voltak: Veresmarti Mihály, Losonczy István, Nánási Fodor Gerzson, Szigeti Warga János, Galgóczy Károly, Mentovich Ferenc, Szász Károly, Arany János, Szilágyi Sándor, Losonczy László, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Ballagi Károly, Király Pál, Öreg János, Ádám Gerzson, Dóczi Imre. 1901-ben új, az oktatás követelményeinek megfelelő épületet emeltek a gimnázium számára. (A régi épület rendbe hozva és átalakítva a református tanítóképzőé lett.) Az első világháborút követő román megszállás idején a katonák megszállták az épületet és nagy pusztítást végeztek a bútorokban és a szertárakban. A pusztítás és a nehéz anyagi körülmények miatt a gimnázium lehetetlen körülmények között kezdte újra működését. A református egyház fennhatósága alá tartozott, fenntartása az egyház költsége volt. A kiadások azonban akkorák voltak, hogy minden növendékre 1 000 korona költség esett. Ennek jórészét államsegély fedezte, és a város is rendszeresen pénzügyi támogatásban részesítette az iskolát. Mivel az állam jelentősen hozzájárult a gimnázium fenntartásához, a tanítás természetesen állami tanmenet szerint folyt. Az iskola igazgatója Dr. Kovács Lajos volt egészen 1933-ig. Az 1921-22-es tanévben 296 diák tanult, a tanári kar 17 rendes, 2 helyettes tanárból és 2 óraadóból állt. Gazdag könyvtár állt a pedagógusok rendelkezésére. 1924-ben a reálgimnáziumok létrejöttekor felmerült a kérdés, humán vagy reálgimnázium legyen-e a kőrösi iskola? Az iskolatanács és a tanári kar a humán utat választotta, az 1924-25-ös évtől mint humán gimnázium működtek tovább. 1925-ben a gimnázium és a tanítóképző nagy feladatot kapott. Itt rendezték meg június 2-3-án az Országos Református Tanáregyesület folyó évi közgyűlését. Vendégül látták az ország 17 fiú és 3 leánygimnáziumának, valamint 2 tanító- és 3 tanítónőképző intézetének tanárait. A vendégeknek ünnepi műsort mutattak be a diákok. 1927-ben 339 növendéke volt az iskolának ezek között 30 volt a leánytanulók száma. A tanári kar az igazgatón kívül 16 tanárból és óraadóból állt. A rendes tárgyakon kívül német társalgást, gyorsírást is tanítottak. A gyorsírás tanítását az igazgatóság a IV. osztálytól kötelezővé tette. Az 1928-29-es tanévben 275 tanuló járt az iskola falai közé, 16 lány is volt közöttük. A diákok a 2 805 kötetes ifjúsági könyvtárból válogathatták olvasmányaikat, mely az év folyamán 93 kötettel gyarapodott. 28 féle újság és folyóirat, közöttük az Akadémia folyóiratai is emelték a könyvtárak színvonalát. A tanári könyvgyűjtemény közel 20 000 kötetes volt, őriztek itt értékes Arany, Petőfi, Vörömarty, Tompa, Jókai és Bessenyei kéziratokat is. Ekkor az állomány még többségében rendezetlen volt, Szalay László tanár több éven át katalogizálta a könyveket. Évente 400 P volt gyarapításra, ehhez Nagykőrös városa évi 240 P-vel járult hozzá. A gimnázium sok apróbb-nagyobb alapítvánnyal rendelkezett. A város polgárai rendszeresen adományokkal járultak hozzá a fenntartási költségek fedezéséhez. Így minden évben sok segélyt és jutalmat osztottak ki a tanárok a diákság között. Az 1928-29-es tanévben 16 285 P-t tett ki ez az összeg. "A nagykőrösi ősrégi gimnázium tanuló létszáma a háborús évek óta az azelőtti 300-320-as számról az idén már 260 körüli létszámra apadt s ez a létszám is csak a leánynövendékek tömeges felvételével volt elérhető... Az Arany János Gimnázium számára - mint ismeretes - fejedelmi internátusi alapítványt létesített boldog emlékű V. Faragó András, aki közel 900 hold kitűnő birtokát és az intézet melletti kúriát hagyományozta internátusi célokra... A parancsoló szükséget az egyház úgy oldja meg, hogy egyelőre bérelt házban 40 ágyas internátust nyit meg ősszel. Említésre méltó, hogy a nehéz helyzetben lévő egyház helyett a bútorberendezést a választmány lelkes határozata szerint valószínűleg a Diákszövetség fogja adni az Alma Maternek." 1931. szeptember 5-én felavatták a tanítóképző internátusának új épületét. A bentlakó diákok túlnyomó többsége a tanítóképző diákjaiból tevődött össze, de a gimnázium, sőt a fiúpolgári növendékei is itt nyertek elhelyezést. Az internátus bemutatására a tanítóképző történeténél térek ki. Az 1932-33-as tanévben a 282 tanulóból 62 vidéki volt. Lassan gyarapodtak az iskola könyvtárai, mert a könyvbeszerzésre fordítható összeg, az évi 400 P jobbára a folyóirat-rendeléseknél került felhasználásra. A gyarapodás nagy része ajándékozás útján történt, így viszont sok felesleges könyv került az állományba. A tanári könyvtár 1933-ban 20 132,, az ifjúsági 3 038 kötetből állt. Az ifjúsági könyvtárat a diákoktól szedett beiratkozási díjból gyarapították. A kultuszminiszter 1933. végén rendeletileg felemelte az állami gimnáziumok, valamint a kereskedelmi és polgári iskolák tandíját. A rendelet célja az volt, hogy lehetőleg csökkenjen a főiskolára irányulók száma, és csökkenjen a szegény, de tehetséges diákok aránya. Göde Lajos, a város református lelkésze nem értett egyet az új rendelettel, így a városban nem emelték a tandíj összegét. Az 1932-33-as tanévben mozgóképvetítőt és diapozitív vetítőt vásároltak az iskolának, gyakran kölcsönöztek oktatófilmeket, az órákon ezekkel és diapozitívekkel is szemléltettek. A Nagykőrösi Híradó 1933. IX. 24-én a következő hírről tudósította olvasóit: "Az összes magyar középiskolák között elsőnek a nagykőrösi Arany János Gimnázium szerzett be modern mozgóképvetítőt. A Kodak gyárral elkészítette az első nagykőrösi oktatófilmeket. Dr. Törös László két forgatókönyvet készített, ezek is hamarosan elkészülnek: Nagykőrös Arany János városa és a Nagykőrös az uborka, saláta, gyümölcs hazája és a magyar szorgalom mintaképe. A tanárok javasolják, hogy minden iskola készíttessen hasonló filmeket és ezeket cserélgessék egymás között. Így létrejöhet az országos oktatófilmanyag-raktár." Az énekórákon az iskolai gramofon és a lemezgyűjtemény segítségével alaposabban megismerkedhettek a diákok a klasszikus zenével. Egyre többen bekapcsolódtak az angol tanfolyam munkájába. A lányok módosított tanterv szerint tanultak, a kézimunka és a háztartástan is a tantárgyaik közé tartozott. Az 1933-34-es tanévben Dr. Kovács Lajos igazgató nyugalomba vonult, utódja Bánóczky Endre lett. Az 1934-35-ös tanévre végre elkészült a könyvtár rendszerezése. Betűrendes és szakkatalógus készült az akkor már 30 770 kötetes állományról. Az ifjúsági könyvtár lassan gyarapodott, 3 077 kötetből állt mindössze. Az iskolának ebben az évben 303 tanulója volt, 208 helyi, 49 megyei, a többiek a szomszédos megyékből jöttek. A kultuszminiszter 1936. évi reformja szerint a fiúk és a lányok nem járhattak ugyanabba a gimnáziumba. A következő tanévben már nem vehetnek fel lánytanulókat az első osztályba. Ez a rendelet érzékenyen érintette a kőrösi lányokat, mert nagy volt az érdeklődés a gimnázium iránt, az 1935-36-os tanévben 71 lánytanulója volt az iskolának. Magán úton továbbra is engedélyezték a tanulásukat. 1937. telén a gimnázium 15 diák számára csodálatos tanulmányi kirándulásokat szervezett. 10 napos olaszországi útra mentek, megnézték Velencét, Firenze, Róma és Nápoly műkincseit. Nem ez volt az első külföldi út, az előző években a Tátrába kirándultak. Természetesen a tanulmányi kirándulások többsége Magyarországon belül zajlott le. A háborús években fokozódott a szegény diákok támogatása, a jótékonysági tevékenység. Milotay István is úgy próbálta növelni népszerűségét választókörzetében, hogy havi 25 P-vel támogatott egy tehetséges tanyasi diákot. 1941-ben 4 tandíjmentes tanyai diák volt a gimnáziumban, 1942-ben pedig 14 tanyai és falusi fiút küldtek tehetségvizsgálatra. Az 1943-44-es tanévben 330 tanuló járt a gimnáziumba, 27-en érettségiztek. 21 211,05 P segélyt és jutalmat osztottak ki a diákok között. A tanári kar 22 rendes és 7 óraadó tanárból állt. A könyvtárak állománya szépen gyarapodott, a tanároké 34 608, az ifjúságé 2 722 kötetből állt. 35 féle folyóirat járt rendszeresen az intézetbe. A szertárak gazdagon felszereltek voltak. A jó színvonalon működő gimnáziumban az ifjúság öntevékeny munkája is jelentős volt. Az Önképzőkör kéthetenként tartotta összejöveteleit. 1939-40-től újjáalakult az első világháború előtt működött iskolai zenekar. A felszerelést, a hangszereket a város lakói adták össze. A gimnáziumban 1932-33-tól Gyorsírókör is működött. 1934. decemberében vendégül látták a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének vezetőit, és több neves gyorsírót. Az énekkart még a századforduló idején alapították, igazi fénykorát azonban a 20-as évektől élte, amikor Márton Barna vezetésével működött. 1934-35-ben 94 tagja volt a vegyes karnak, többször szerepeltek a rádióban is, legnevezetesebb fellépésükre, önálló hangversenyükre 1940. március 16-án került sor. A kórus Bartók Béla, Kodály Zoltán, Ádám Jenő és Bárdos Lajos dalait énekelte. A háború alatt is tovább működtek, 1943-ban a hadiárvák karácsonyi ünnepét tették kedvesebbé. Az 1921-22-es évben megalakult az iskola cserkészcsapata, mely Arany János nevét vette fel és élénk tevékenységet folytatott, minden nyáron az ország valamelyik szép részén táboroztak, sőt külföldre is többször eljutottak. Az 1933-34-es tanévtől sakk-kör is működött az iskolában. 1935-től Aranykoszorú címmel lapot indítottak a diákok. A jó színvonalú oktatásnak és a diákok öntevékeny munkájának a második világháború vetett véget, az 1944-45-ös tanévben egy heti oktatás után megszűnt a tanítás és csak 1945. január 2-án kezdődhetett újra. 1944. november 2-ig német, majd azt követően orosz hadikórház működött az épületben. A könyvtár fele, a szertárak szinte teljesen elpusztultak, a berendezés tönkrement. forrás
